44816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az anthrakinon sorozatba tartozó új kondenzálási termékek és festőanyagok előállítására

- 2 — Az elementáranalyzis eredményei ezen föltevést igazolják. A fenti anyag ennél­fogva egy olyan új vegyületcsoport leg­egyszerűbb képviselője lenne, melynek tag­jai 2-methyl (2-klór, 2-bróm stb.) anthra­pyridonoknak nevezhetők. Az új vegyületek festőanyagok előállítá­sánál értékes kiindulási anyagok gyanánt szolgálnak. így pl. azt találtuk, hogy a 4-amino-2-methylanthrapyridon - 2 - lialogénanthraki­nonokkal vagy 2,6-, illetve 2,7-dihalogén­anthrakinonokkal igen értékes vörös csáva­festőanyagokat szolgáltat Ugyanezen festőanyagokhoz juthatunk akképen is, hogy 4-halogén-2-methylanthra­pyridont 2-amino, illetve 2,6 vagy 2,7 di­aminoanthrakinonokkal kondenzálunk. Ez esetben a reakció még könnyebben megy végbe, mint a fönt ismertetett eljárás- j nál. Elegendő, ha a két komponens elegyét kondenzálószer segítsége nélkül magas forrponttal biró oldó szerben, pl. ki­nolinban, methyldiphenylaminban stb., ennek forrpontjára vagy alacsonyabb forrponttal biró közegekben, pl. vízben, fenolban, pyri­dinben stb., nyomás alatt hevítjük, hogy a festőanyagképződése végbemenjen. Hogy a kilépő sósavat lekössük, a reakciótömeghez célszerűen, pl. nátriumacetátot, szódát stb. adunk. Természetesen kondenzáló szerek je­lenlétében is dolgozhatunk. Ugyanezeket a festőanyagokat megkapjuk végül akkor is, ha magukból a 4-halogén-2-methyl-l-acetaminoanthrakinonokból in­dulunk ki és ezeket 2-amino-, illetve 2,6 vagy 2,7-diaminoanthrakinonokkal kon­denzáljuk. Ekkor egyetlen műveletben közvetlenül a 2-methylanthrapyridonból leszármazó festőanyagok képződnek úgy, hogy tehát ezen eljárásnál a 4-halogén-, 2-methylanthrapyridonok külön előállítása elesik. Végül azt találtuk, hogy azon anthra­pyridonszármazékokban, melyek az anthra­kinonmagban az NH-csoporthoz 4-hely­zetben halogénozva vannak, a 4-halogén­atom arylaminokkal hevítve, esetleg ná­triumacetát vagy más efféle hozzáadásával, ' könnyen arylaminocsoporttal helyettesítte­tik. A kapott arylaminoanthrapyridonok szulfálva igen értékes vörös gyapjufestő­anyagokat adnak, melyek rendkívül valódiak. I. Példa. Diacet-l-amino-2-methylan­thrakinont (melyet l-amino-2-methylanthra­kinonnak ecetsavanhydriddal való főzése útján állíthatunk elő) fél órán át olaj­fürdőben kb. 210° C.-ra hevítünk. A ter­mék először hígfolyó tömeggé ömlik meg, hogy azután lassan megint sűrűn folyóssá váljék. Kristályosítás útján, pl. jégecetből megkapjuk a tiszta 2-methylanthrapyri­dont, mely kénsavban sárga színnel oldódó sárga kristályokat alkot. Az oldat erősen sárgászöld színben fluoreszkál. II. Példa. 1 rész acet-l-amino-2-me­thylanthrakinont, 1 rész vízmentes ná­triumacetátot, 10 rész p-toluidint vissza­folyásra állított hűtő használatával addig forralunk, míg az ömlesztékben változatlan acetyltermék többé ki nem mutatható. Az ömlesztőket alkohollal hígítjuk, a maradé­kot leszívatjuk, alkohollal és vízzel mossuk és azután megszárítjuk. A termék az I. példa szerinti termékkel azonos. III. Példa. 25 rész diacet-l-amino-2-methyl-4-klóranthrakinont (melyet pl. 1-amino-2-mpthyl-4-klóranthrakinon acetylo­zása útján állíthatunk elő) körülbelül 80 C.°-on 150 rész pyridinben oldunk. Az ol­dathoz 50 rész alkoholnak és 50 rész 30 Bé°-os nátronlúgnak elegyét adjuk, fél órán át erősen kavarjuk és kihűlni hagyjuk. A kiválott termék csaknem tiszta 2-methyl-4-klóranthrapyridon. Jégecetből kristályo­sítva sárga színű kristályokat, alkot, melyek kénsavban ugyanazzal a színnel és fluoresz­cenciával oldódnak, mint az I. és II. példa halogénmentes terméke. IV. Példa. 2 rész acet-l-amino-2-me­thyl-4-klóranthrakinont 20 rész 20°/o"os ammóniákkal nyomás alatt 10 órán át kb. 200 C°-ra hevítünk. Ekkor a fönt említett gyűrűszerű kapcsolódáson kívül a klóratom­nak az NHa -csoporttal való helyettesítése megy végbe és 4-amino-2-metbyianthra­pyridont kapunk vörös kristályos tűk alak­jában, melyek kénsavban vörös színnel ol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom