44795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből készült világítótestek kezelésére ezek minőségének megítélése céljából

Megjelent 1909. évi április hó 7-én. MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI fim HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44795. szám. V'II/h. OSZTÁLY. Eljárás fémből készült világító testeknek kezelésére ezek minőségének megítélése céljából. LUX JÁNOS MÉRNÖK WIENBEN. A bejelentés napja 1906 október hó 8-ika. Elsőbbsége 1906 szeptember hó 3-ika. Elektromos izzó lámpák világító testei, melyek nem nemes ftmekből vagy ezek ötvözeteiből és nem fémeknek esetleges adagolásaiból állnak, elkészültük után nem alkalmazhatók csak úgy egyszerűen az izzó lámpák céljaira. A szálnak vagy rúdnak harántmetszetét, függetlenül attól, vájjon ez, húzással készült, pl. a tantal vagy pasztából, mint pl. a wolfram, molybdén, titán stb. előbb1

vizsgálatnak kell alávetnünk. A fémből készült világító testek haránt-' metszetét eddigelé akként ellenőriztük, hogy a szál szalag vagy rúd átmérőjét egynéhány helyen alkalmas készülékek (mikrométermérők) segély ével megmértük. j A mérésnek ez a módja megfelel oly világító testeknél, melyek átmérője egy-két tized mm.-nyi vastagsággal bír. Ha az átmérő azonban kisebb, akkor a mérésnek ez a módja, eltekintve attól, hogy hosszadalmas, nem is pontos. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint kényelmes, (de egyszersmind föltétlenül piegbizható módon és rögtön kimutathatjuk a nem nemes fémből, nem fémekből, ezek ötvözeteiből, keverékeiből stb. készült vezetőknek bárminemű haránté metszeti különbségeit. Ez az eljárás azon megismerésen alapszik, hogy az ellenállással az elektromos áram hőhatásai is egysizerű összefüggésben állnak. Ha egy világító testet, legyen az például wolframszál, a levegőtől elzárva akár vákuumban, akár indifferens gázban, egy áramkörbe beiktatunk és a szálba folyó árammennyiséget akként szabályozzuk, hogy a szál izzásba jut, akkor, ha a szál átmérője egyes helyeken nem egyenlő ezen egyenlőtlenségeket megállapíthatjuk. Ha az áramot megszakítjuk és a szálat, miután ez kihűlt, hacsak néhány pillanatra is, ismét bekapcsoljuk, akkor a szálnak vé! kony helyei fényleni fognak, míg a szál azon része, mely nagyobb' harántmetszettel bír, nem, vagy csak gyöngén fog fényleni. Ily módon a hibás szálakat könnyen megismerhetjük és kiselejtezhetjük. Ez a próba még jobban sikerül, ha az eredeti feszültséget egynéhány százalékkal növeljük. Ezt az eljárást még jobban tökéletesebb bíthetjük. Ha t. i. a szalakat az ismertedtett módon kezeljük, akkor az áram megszakítása után a hibás szálakat a hibátlanaktól szabad szemmel nem vagyunk képesek megkülönböztetni. A szálaknak egy