44795. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémből készült világítótestek kezelésére ezek minőségének megítélése céljából

további kezelése arra (képesít bennünket, hogy ezeket a harántmetszeti megszűküléseket a kikapcsolás után is fölismerhessük. Éppen úgy, mint a vasi vagy az acél, a nem nemesi fémek, pl. a wolfram, a tantal sitb. is ama tulajdonsággal bírnak, hogy már mérsékelt hevítés alkalmával isazoxygén vaigy a chlór vegyületei által megtámadtatnak. Ismeretes az a tény, hogy egy fényes fölszánű .vasdiarab oxydálódik, ha azt rövid ideig -jis {a levegőn hevítjük, vagyis befuttatjuk. Ha már most egy tantal-, wolfram- stb.-ből készült izzó testen oxydáló gáz jelenlétében ^elektromos áramot bocsátunk át kellő feszültséggel, akkor természetesen, ha a szál, drót stb. harántmets&ete nem .mindenütt egyenlő, a vékonyabb helyek nemcsak fényleni fognak, hanem oxydáltatnak is, vagyis azokon az úgynevezett «befuttatási színek» fognak jelentkezni., Ily módon már most a világító test hibás helyei nemcsak az .áramzárlat alatt, hanem aa áram kikapcsolása után is láthatókká lesznek. Az. eljárást legkényelmesebben a következőképen foganatosíthatjuk: A szálakat vagy rudakat alkalmas szorítókba erősítjük és [azokon egész rövid ideig, kb. egy másodpercig egy előzetes kísérlet segélyével megállapított alkalmas feszültségű áramot bocsátunk át. Eközben a szál ott, ahol szűkülésekkel bír, fényleni fog. A munkás már ezáltal is figyelmessé less a szál minőségére; az áram megszakítása után pedig* a színezett helyek is igazolják megfigyelését. Ha ezek a helyek a szál- vagy jrúdvégeken vannak, akkor ezen részek eltávolítása után a világító testeket kisebb1

feszültségű lámpák számára alkalmazhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárási fémből készült világító testek haránt-metszetének , megítélésére, jellemezve azáltal hogy a megvizsgálandó és fémből készült világító testet egészen rövid ideig (kb. 1 mp.) előnyösen előzetes kísérlettel alkalmasnak megállapított feszültséggel bíró elektromos áram és oly, különösen oxydáló gőzök vagy gázok behatásának vetjük alá, melyek a világító test anyagával az áram áthaladása közben reakcióba lépnek, amikor is a világító test harántmetszetének csökkenése a lokális hőemelkedés következtéiben föllép4 fölcsillanás, illetőleg a fölületnek ezen fölcsillanást ködvető (színváltozása folytán észrevehetővé válik. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a fémből készült megvizsgálandó világító testet kénből vagy halogénekből, vagy ezek vegyületéből álló atmoszférában az 1. alatt igényelt eljárásnak vetjük alá. MLUS «ÍM»L»,

T'»"«ÍO HTOMDFM SÜDAPUST* -