44776. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus kalapács

Megjelent 1909. évi március lió 31-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI jBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44776. szám. XVI/d. OSZTÁLY. Pneumatikus kalapács. STOGKS HARRY BENWELL MÉRNÖK DIDSBURY-MANCHESTERI ÉS 1FJ. WEBB JOHN RACKER MÉRNÖK OLD-TRAFFORD-MANCHESTERI LAKOSOK JOGUTÓDJA THE CLIMAX PATENTS LIMITED MANCHESTERI CÉG. A bejelentés napja 1907 január hó 22-ike. A jelen találmány tárgya pneumatikus kalapács, melynél úgy a munkalöket létesítésére szolgáló nagy nyomású, mint az üres járás löketét létrehozó kis nyomású levegő folytonosan állandó nyomás alatt jut a kalapács belsejébe és melynél a csatornavezetés és a szelep egyszerűsítése céljából a nagy nyomású levegő mindig a szelep nagyobbik fölületére, váltakozva hat, míg a kisebbik szelepgyürűfelületre vagy a nagy nagy nyomású vagy a kisnyomású levegő hat állandóan és melynél azonkívül a nyomóközegben való megtakarítás céljából a nagynyomású levegő bevezetését a munkalöket befejezése előtt megszüntetjük úgy, hogy az ütő dugattyú expanzióval dolgozik tovább, A mellékelt rajzokon, hol a találmánynak kiviteli alakjai vannak föltüntetve, az 1. ábra a találmányszerinti halapácsnak, a 2. ábra A—B vonala mentén képzelt metszetét mutatja, hol a szelepnek kis fölülete van állandóan nagynyomású levegővel terhelve; a 2. ábra viszont az 1. ábrának részleges hosszmetszete. A 3. és 4. ábrákon egy oly pneumatikus kalapácsnak két hasonló metszete látható, mely a nagynyomású levegő bebocsátásának a dugattyú útja egy részének megtétele után való megszüntetésére expanziótolókákkal van ellátva. Az 5. és 6. ábrák szintén két hasonló metszetben mutatnak oly kalapácsot, melynél egy szelep nyer alkalmazást, melynek kisebbik folületét állandóan kisnyomású levegő terheli. A 7. és 8. ábrákon végül egy oly pneumatikus kalapácsnak két hasonló metszete van föltüntetve, melynél egy expanziótolóka van alkalmazva. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál egy oly szelep van alkalmazva, melynek állandóan a kisebbik fölülete áll nagynyomású levegő terhelése alatt. A szerszám lényegében egy (a) hengerből áll, melyben a (b) dugattyú mozoghat, s ez hátsó végén gyűrűalaku horonnyal van ellátva. Az (a) henger (e) az fogantyú (d) esőtoldatán (f) csavar segélyével van megerősítve, mely a benger hátulsó végén kiképezett (g) karimán fekszik föl. A (g) karima egy (h) tárcsára támaszkodik, mely a (g) karima és az (i) szelepház közé