44745. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver
- 5 -(36—44. ábrák) érintik és a zárolócsavar- ; anyát abba a helyzetbe hozzák, melybanez j a zárolótestet szabaddá teszi vagy fogva tartja. Az (El) kiugrás és az (f4, f5) fölületek között az alábbiakban megmagyarázott okok folytán kis holtmozgásról van gondoskodva. A dugattyú hátsó vége (F2) kiugrással van ellátva, mely előtt a kengyelalakú (F3) rész van elrendezve. j A (G) zárolótest hátsó végén (gO) hasi- | tékkal van ellátva, mely az (F2) kiugrás fölé fekszik és így a zárolótestet a dugatytyúval összeköti. A zárolótest (g, gl) vezetőbordákkal van ellátva, melyek a (C)hü- í vely megfelelő hornyaiba lépnek- A zároló- | test tehát a hüvelyben szabadon ide- ! és oda mozoghat, azonban forgás ellen biz- i tosítva "van. A zárolótest mellső része (g7) ] csavarmenettel van ellátva, hogy az (E) | zárolócsavaranya megfelelő (e7) meneteibe j beléphessen. A (G) zárolótest a (H) ütő- i szög (52—54. ábrák) fölvételére furattal | bir. Az ütőszög a dugattyúval mozog, mintr i hogy (h) orra (54. ábra) az. (F3) rész mögé ] kapaszkodik (5. ábra). A (H) ütőszög második (hl) orral van ellátva, mely ferde (h2) fölülettel bír. A (hl) orr a (G) zárolótest (gO) hasítékában szabadon mozog, azonban a (gOO) sarok mögött a hüvelyben lévő (cO) ferde horonnyal való érintkezés által ezen útr.ól jelterőltetik (5., 6., 10., 19., 24. ábrák). A dugattyú hátrafutásának első része az ütőszöget (hátrahúzza, azonban anélkül, hogy emellett a zárolótestet is magával vinné; ezután a zárolócsavaranya elforgattatik és körülbelül azon időpontban kireteszeltetik, melyben a dugattyú (F2) kiugrása a zárolótest (gO) hasítékának végét' eléri, mire a zárolótest szintén hátra- i vezettetik és az ütőszög (hl) orrának (h2) fölüle te a hüvely (cO) fölületét érinti és j az ütőszög elforgattatik, míg a (hl) orr , a (gOO) sarkot érinti, miáltal a zárolótest j a dugattyúval szorosan elreteszeitetik, míg | a zárolótest kezdeti helyzetébe visszatár; \ ezután a folyamat megfordított sorrendben megy végbe. I Az 52. ábrában a (H) ütőszög abban a | helyzetben van föltüntetve, melyet éppen forgatásának kezdetén foglal el, hogy a zárolótestet a dugattyúval elreteszelje; a 6. ábra azi ütőszög helyzetét az elretes&elés után mutatja. Az ütőszög tehát mindig a dugattyúval mozog, kivéve a zároló nyitómozgásának kezdetén és a zároló zárjómozgásának végén. Az ütőszög a zárolótest hosszmozgár sától függetlenül határolt hosszmozgással bír. A nyitásnál az ütőszög (a határolt hosszmozgás után a zárolótestet a dugattyúval elreteszeli és a három elreteszelt rész a hátrafutás alatt a hátsó helyzetben és épp így az előrefutásnál a mellső helyzetben marad, míg az előrefutásnál a (h2) fölület a (cO) horonyba ütközik. Ezután az ütőszög elforgattatik, míg a (hl) orr a (gOO) saroktól szabaddá tétetik. Ezen időpontban a zárolótest további [előremozgása a zárolótest orrán lévő (g8) bordának a cső hátsó (a9) fölület ével való érintkezése által (5. ábra) meggátoltatik és a zárolócsavaranya (El) kiugrásának az (f4) fölülettel való érintkezése a zárolócsavaranyát az elretszelt helyzetbe forgatja. Az (f4) fölület behatása alatt az ütőszög (h3) csúcsa a zárolótest ,(g2) furatában (52. ábra) tovább előremozog, míg a töltényre, üt; a töltény most elsüttetik, mire a folyamat megismétlődik. A föntebbi leírás az önműködő folyamatok egyszerű Összefüggésére szorítkozik, anélkül, hogy az az összefüggés a töltények bevezetésének és a hüvelyek kilökésének vagy a kézzel való elsütésré szolgáló eszközöknek magyarázatával bonyolulttá tétetnék. Az (I) kihúzó (45. es 53. ábra) fecskefarkalakú (i) szegmenttoldattal van ellátva, mely a (G) zárolótest' megfelelő (g9) kivágásába van beillesztve. Az (i) toldat először harántirányban vezettetik be a (g9) kivágásba, ezután a kihúzó hosszirányú helyzetbe forgattatik és pedig1 egy bajonettzár módjára úgy, hogy a részek az 53. ábrán föltüntetett helyzetben szorosan elreteszeltelek. A kihúzó körme szokásos módon (il) ékfölülettel van ellátva és a kihúzó hátsó oldala (i2) ferde fölülettel
