44745. lajstromszámú szabadalom • Gépfegyver

bír, melyet az (E) ^árolóicsavaranyában lévő (e9) fölület befolyásol, ha a csavaranya elreteszelt helyzetbe forgattatik. Az (e9)fölület a kihúzó körmét a töltényhüvely széle mögé erősen leszorítja (38., 39., 53. ábra). A kihúzó körme tehát a töltényhüvely széle fölött szabadon csúszhatik és a tölr tényhüvely szélét a mellső oldalról megfoghatja, ha a zárolótest mellső helyzetét elérte. Ezután a kihúzó leszoríttatik és pe^ dig éppen a töltényhüvely 'széle fölött, mire a kihúzó csak akkor lazítható meg, ha a zárolótest a zárolpcsavaranyában kissé hátrafelé mozgott. Ezáltal elérjük, hogy a kihúzó az üres töltényhüvelyt fogva tartja, amikor a hüvely a töltő űrből az elsütés után eltávolíttatik. Az üres töltényhüvely azonban a kivető részére ismétjszabad lesz, mihelyt kellő darabon hátrafelé húzatott. A tölténykivető a (C) hüvelyben megerősített (X) tuskóból áll (10—12., 26—-29. ábrák), melynek (x) nyúlványa a zárolótest (glO) hornyába nyúlik és a töltényhüvely azon szélébe ütközik, mely a kihúzó által tartott széllel szemben fekszik, ha a zárolótest hátrahúzatik. Ezáltal a töltényhüvely a kihúzó körmével kapcsolaton kívül kerül úgy, hogy a töltényhüvely a (C) hüvely (Cl) oldalnyílásán áteshetik (10., 11., 23. és 24. ábrák). A (J) feszítő (66. ábra) egy előre nyúló (Jl) karból áll, mely (j) kampóval van ellátva. A (j) kampó az üreges (F) dugatytyúba csavart (Y) ütközőcsavaranya (5a., 7a. ós 68. ábra) (y) nyílásán áthatol. Az (yl) pecek által biztosított ütközőcsavar-, anya a (K) főrúgó mellső támaszát képezi. Ha a fegyver önműködően dolgozik, akkor a (j) kampó az ütközőcsavaranya előtt fekszik és a dugattyú ide- és odameno mozgását nem befolyásolja (6., 6a. ábra). Ha ellenben a feszítőt kézzel hátrahúzzuk, akkor ez az (F) dugattyút magával viszi és a (K) rúgót annyira összenyomja, hogy a zároló kézzel nyitható. Az ütközőcsavaranya belül (y2)-nél csészeszer űen van kiképezve (5a. és 68. ábra), hogy a (j) kampó az (y) nyílásba bevezettessék. Az (y) nyílás négyszögletes (11—13. ábrák) úgy, hogy a fegyver összeállításánál a (j) kampót függélyes helyzetben vezetjük be és azután derékszög alatt az elreteszelt helyzetbe forgathatjuk, mint ez a 11—13. ábrákban jelölve van. A (J) feszítő két (jl) vezetőhoronnyal (8., 9., 66. ábra) van ellátva, melyekbe az (L) alátéttárcsa (67.,. 79. ábráké (1) toldatai lépnek be. Az alátéttárcsa a feszítő kampós vége fölé tolatik és a feszítő hengeres (j2) részén az (11) szemölcsök segélyével tartatik, melyek a (D) elcsattantó tok (dl) hornyaiba lépnek (6., 8., 9., 10., 79. ábra). Az (L) alátéttárcsa tehát a (K) főrúgó részére támaszt képez és ;a (D) elcsattantó tokban forgás ellen biztosítva van. Az alátéttárcsa hátsó fölülete sugárirányú (13) hornyok három csoportjával, van ellátva, melyekbe a (J) feszítö (j4) .jkeresztfején'sk (j3) bordái (66. ábra) kapaszkodnak. Ha a feszítőt kissé elforgatjuk, akkor a (j3) bordák az (L) alátéttárcsát a (K) rúgó hatásával ellentétesen előrenyomják és az (13) sugárirányú hornyok egyik csoportjába lépnek be, hogy a feszítőt a három munkahelyzet egyikében fogva tartsák, mint ez a későbbiekben le van írva. Hogy a feszítő csak egy (korlátolt szöggel forgattassék el, az. (L) alátéttárcsa hátsó fölülete a merőleges (14) sarkokkal bír. A (j3) bordák az aláttéttárcsát a forgásnál hátranyomják, azonban a merőleges (14) sarkokhoz fekszenek és a feszítő forgását megakadályozzák, ha a feszítő iaz előre meghatározott szöggel elforgott. A (j4) keresztfej hátulról a (D) el csattantó tok meghosszabbított (d4) hasítékán át (5., 75. és 78. ábra) vezettetik be és ezután a (d5) térben szög alatt elforgattatik, miáltal a feszítő a fegyveren elretesaeltetik. Ha a feszítő kézzel hátrahúzandó', akkor a feszítőt annyira visszaforgatjuk, hogy (j4) keresztfej a (d4) hasítékon át hátrahúzható, mint ez a 77. ábrán pontozottan jelölve van. A feszítő kényelmesebb forgatására a (J2) fogantyú van elrendezve. |A feszítő ezenkívül (J3) süveggel (66. ábra) van ellátva, mely (j5)-nél le van ferdítve, hogy