44608. lajstromszámú szabadalom • Izzószálak elektromos izzólámpákhoz és eljárás azok előállítására

Megjelent 1909. évi március hó l£-éii. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 44608. szám. Vil/h. OSZTÁLY. Izzószálak elektromos izzólámpákhoz és eljárás azok előállítására. EGYESÜLT VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1906 február hó 15-ike. Elsőbbsége 1905 augusztus hó 5-ike. A 347661. számú francia szabadalmi leirás útján ismeretessé vált egy eljárás wolframéból va^ó izzószálak előállítására elektromos izzólámpákhoz és pedig a következő módon.. Fémwolfrámot vagy a wolfrám vegyületeit, mint pl. az oxydokat, szulfidokat vagy halogénvegyületeket, |orgános, plasztikus kötőanyagokkal, pl. jégecetkollodiummal, vagy klórcinkcellulpzával vagy más effélével kevernek, a keverékből a szokásos módon szálakat formálnak, ezeket]esietleg megelőző denitráliás után elszenesítik és azután a szenet vegyi úton eltávolítják, mire tiszta wolfrámfémből álló izziószál marad vissza. Ha megkíséreljük ezen az úton wolfrámszálakat előállítani, úgy bármily módon változtatjuk is a kísérleti föltételeket, a szén eltávolítása után jmindig oly izzószálakat kapunk, melyek tiszta. wolframból állanak ugyan és az eredeti szénszál alakját megtartották, de porhanyóak iés törékenyek úgy, hogy további földolgozásuk és fölhaszr nálásuk nehézségekkel jár. Az így előállított wolfrámszál csekély szilárdsága a következő okokkal magyarázható; Az ilyen Sizálak figyelmes megtekintésénél k&tűnik, hogy azok fénytelen szürke színű amorf wolfrámfémből való laza vázból állanak, mely a zsugorodás nyomait sem mutatja. Éppen a zsugorodás ezen teljes hiánya az, mely az említett wolfrámszálakat törékennyé teszi. Jelen találmány tárgya már most wolframból vájó olyan izzószálak, melyek más oly f émeket is tartalmaznak, melyek a szálnak bizonyos mérvű zsugarítás folytán kellő szilárdságot kölcsönöznek. A tiszta wolframmal végzett kísérletek beigazoltak, hogy a tiszta szénenymentes wolfrám az-elérhető legmagasabb hőmérsékleteknél sem olvad meg (amihez hasonlói [eredményt Schüchard és Stavenhagen kísérleted is szolgált tattak). Minthogy a zsugorodás úgyszólván az olvadás előfoka, a wolfrám rendívül magas olvadási pontja megmagyarázza ezen fém. zsugorodási képességének hiányát. Minthogy tehát a zsugorodási képesség az olvadási pontnak függivénye, arra a gondolatra jutottunk, hogy könnyebben olvadó fémeknek hozzáadása útján a wolframnak bizonyos zsugorodási képességet kölcsönözzünk. Ez irányban végzett beható,kisérletek ezt a föltevést gyakorlatilag igazolták. Ha ugyanis oly wolfrámsaálakat állítunk1 elő, melyekhez könnyebben jolvadó fémienket adtunk, úgy ezek kellőképen zsugorodottnak bizonyulnak és ennélfogva kellöszi-