44608. lajstromszámú szabadalom • Izzószálak elektromos izzólámpákhoz és eljárás azok előállítására

lárdsággal és rugalmassággal bírnak. Ily eredményesen használható könnyebben olr vadó fémeknek bizonyultak a króm, vanar dium, niob, tantal, ozmium, rutheniuim, cir­kónium és thorium vagy ezen fémek elegyei. Ezen fémek némelyike nehezen olvadó fém gyanánt ismeretes ugyan, de- a wolframhoz viszonyítva, paely, mint föntebb említet­tük, gyakorlatilag csaknem megömleszthe^­tetlen, könnyebben ömlesizthetőneik tekint­hető. A thoriumról eddig ugyan az, a nézet volt elterjedve, hogy nehezebben olvad :a wolframnál (lásd a 138468. számú német szabadalmi leírást), de ejz a nézet valószi­nűleg arra vezethető vissza, hogy azon wolfram, mellyel összehasonlították, töbfc­keveselbib szénenyt tartalmazott, mely a fém olvadási pontját nagy mértékben csökkenti. Az, olvadási pontok közvetlen meghatározása azonban, mint könnyen be­látható, ez idő szerint nem lehetséges.. A jellemzett izzószálak előállítása végett pl. következőképen járunk el: Valamely alkalmas orgános kötőanyagot, pl. klórcinkcellulózát vagy jégecetkollodiu­mot igen finoman elosztott wolfram fémmel keverünk össze, melyhez a fönt említett könnyebben olvadó fémekből 15%-ig menő mennyiséget adunk. A hozzáadott fémmeny­nyiség teljesen az illető fém természetét31 fügig. Valamely alacsonyabb olvadási pont­tal biró fémből célszerűen, kevesebbet adunk hozzá, mint olyanokból, melynek magasabb az olvadási pontja. A kötőanyagból, wol­framból és a fémhozagból álló keveréket már most szokott módon szálakká formál­juk, melyeket esetleg megelőző denitrálás után elszenesítünk. Az így előállított, szén­ből, wolframból és könnyebben olvadó fém­hői álló szálakat már most szénmentesítr jük, vagyis a szenet valamely ismert eljárás szerint pl. akképen távolítjuk el, hogy a szár­iakat vízgőzatmoszférában hydrogén jelen­létében hevítjük, mikor is a szén az is­mert- vízgáael járás analógiája szerint szén­oxyddá oxydálódik. Ha :a ST61 ssénmente­sítve van, azt vákuumban vagy igen ritkí­tott közömbös gázokban elektromos áram útján néhány másodpereire a legmagasabb hőmérsékletre hevítjük, melyet még elbír, anélkül, hogy diformáiódna. iíizen másod­percekig tárté túlterhelés folyamán a szal zsugorodása, mely már ja szénmentesítés alatt megkezdődött, befejeződik és az így kapott elegendő szilárdsága S-áa^már most minden nehézség nélkül izzólámpák készí­tésére használhatjuk. Ahelyett, hogy a wolfrámhoz az illető férnek porát ke ver nők hozzá, természetesen ezeknek oxydjait vagy más vegyületeit is , hozzáadhatjuk, amennyiben ezek szénnel re­dukálhatok, minthogy ezen az úton is a re­dukált fémek vannak jelén az elszenesítatt fémszálban. Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a wolfram,szál zsugorodását előidéző fémek nemcsak az imiént ismertetett eljárás sze­rint vihetők be az izzószálba, ;hanem a wolfrámszálaknak előállítására ismert bár­mely eljárásnál módunkban van a zsugorító anyagokat az előállítás valamely alkalmas stádiumában a szálba bevinni. A szakértő­nek ez semmi nehézséget nem fog okozni, így pl. ha a izzószálat szénszálaknak wol­frammal való bevonása és a szénnek vegyi úton való eltávolítása útján akarjuk előállí­tani, a zsugorító fémeket a bevonás előtt vihetjük be impregnálás útján a szénszálba, vagy peditg1 a bevonatot készíthetjük a wolfrájn és az illető zsugorító fém 4 ele-A találmány lényege tehát első sorban annak fölismerésén alapul, hogy zsugorító hatású fémek hozzáadása útján a wolfram­szalak szilárdságát és rugalmasságát fo­kozhatjuk, míg az a módszer, mellyel az említett fémeket a wolfrámszálba bevisz­szük, mindenkor alkalmazkodni fog azeseté­ről esetre a szál előállítására használt el­járáshoz. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Izzószál elektromos izzólámpákhoz, jelle­mezve azáltal, hogy! wolfrámfémnek és csekély mennyiségű oly fémeknek zsu­gorodott- keverékéből áll, melyek, mint | a króm, vanadium, niob, tantal, ozmium, ruthenium, zirkonium, és thorium, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom