44561. lajstromszámú szabadalom • A kőből, fából vagy más nedvszívó anyagból készült szabadban álló építési elemek szárításának és állandó szárazon tartásának berendezése

Megjelent 1909. évi március hó 11-én. MAGY. jfe KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44561. szám. VIIÍ/fe. OSZTÁLY. A kőből, fából, vagy más nedvszívó anyagból készült, szabadban álló építési elemek szárításának és állandó szárazontartásának berendezése. KNAPEN ACHILLE MŰÉPÍTÉSZ BRÜSSZELBEN. A bejelentés napja 1908 április hó 27-ike. A kőből, fából vagy más nedvszívó anyagból készült és a szabadban álló építkezési elemeknél az anyagnak belső rétegei vagy már kezdettől fogva nedvesek vagy azokban a nedvesség lassanként meggyülemiik. A nedvesség jelenlétének többféle oka lehet: Pl. kívülről esővíz hatol be, vagy a hajszálcsövesség folytán a talajból szívatik föl a víz, vagy vegyi átalakulások (a habarcs megkeményedése) folytán állhat elő a falak belsejében új vízképződós, vagy egyszerűen adagolta tik a víz a habarcshoz, vagy jelen lehetett a víz növénynedvek alakjában máikezdettől fogva, végül (hőmérsékletváltozások alkalmával a levegőből lecsapódó vízgőz révén) hygrometricus nedvesség is képződhetik. De bármily forrásból eredjen is a nedvesség, annak jelenléte mindig káros. Pl. emberek vagy állatok tartózkodási helyéül szolgáló épületek külfalaiban jelenlévő nedvesség a lakók egészségi állapotát nagyon kedvezőtlenül befolyásolja; ha valamely épületnek külfalai freskókkal vannak borítva, ezek a fal nedvessége folytán lassanként elpusztulnak; a nedves falakba bizonyos organismusok fészkelődnek be (gombaképződés), melyek a falazatnak hordképességét fokozatosan lerontják; szabadon álló facölöpök, melyek váltakozva a szárazság és nedvesség hatásának vannak kitéve, gyorsan korhadnak és repedeznek. Eddigelé igen sok és a legkülönfélébb eszközök alkalmazásával igyekeztek az említett hátrányokat kiküszöbölni vagy azoknak elejét venni. Ezen eszközök két csoportba sorozhatok, melyek mindegyike azonban alapvető hibában szenved. Az első csoportba tartozó eszközök, mint amilyenek pl. a palából, cink-, ón- vagy ólomlemezekből, impregnált papirosból, kátrányos kéregpapirlemezből, üvegből stb.-ből készült burkolatok vagy betétek, befalazott nedvszívó anyagok és hasonló eszközök csak átmeneti, legfeljebb néhány évig tartó hatással bírnak, minek folytán aránylag rövid időközökben az építménynek költséges, mesterséges kiszárítása válik szükségessé. A második csoportba tartozó eszközök, mint amilyen pl. mindkét végükön nyitott légcsatornáknak a falazatokban való alkalmazása, bár huzamos ideig hatnak, az épület lakhatását és fűthetőségét lehetetlenné tévő léghuzamot idéznek elő vagy más hátrányokkal bírnak, mint amilyenek a freskók megrongálása vagy a tartó testek hordképességének csökkentése.