44527. lajstromszámú szabadalom • Berendezés forgó mozgásoknak változtatható sebességgel való átvitelére
- 6 -tetésben, melyek a (80) tokra vannak ágyazva és ennek belsejébe nyúlnak. A (83) és (84) tengelyek alsó végeihez (85 és 86) kengyelek vannak erősítve, melyek a (87 és (88) csapok segélyével a hajtott tenge- j lyek irányában eltolható (89 és 90) hüve- ; lyeket kormányozzák. j A (89 és 90) hüvelyek a hajtott tengely ' (44 és 40) részeire vannak illesztve és azokon eltolhatók. A (44) tengelydarabra egy (91) agy van | erősítve, melyből harántirányú (92 és 93) j karok állnak ki. Ezen karok a (94) és (95) j tengelyeket hordják, melyek körül a (47) | és (48) tárcsák a (46) és (42) hajtókere- i kekhez képest elbillenthetők. A (48) tárcsa i beállítására a (96) emelő, a (47) tárcsa i beállítására pedig a (97) .emelő szolgál. < Ezen emelőket a (98 és 99) csatlórudak a ; (100) harántrúddal kötik csuklós össze, ! mely az, üreges (44) tengely hasítékain nyul j át és a (102) vonórúd, továbbá a (101) ' pecek útján a (89) csúszó gyűrűvel van ! összekötve. j Mivel a (38 és 39) tárcsákhoz tartozó j kormánymű a (47 és 48) tárcsák leírt kor- ! mányművével teljesen azonos, annak ismer- | tetése az elmondottak után fölösleges. | A csatlórudak és emelők fönti elrende- | zéséből következik, hogy a (78) kiegyen- | lítő rúd elmozdításakor a (47, 48) és a I (38, 39) közbenső tárcsák, melyek a forgást a hajtott tengely (44) és (40) részeire viszik át, egyszerre változtatják meg helyzetüket. A kiegyenlítő rúd közepével egy (103) fogantyú van összekötve, melynek elmozdítása alkalmával mindkét köz- j benső tárcsapár egyenlő mércékben billen el. Ha ellenben a (78) kiegyenlítő rúd helyzetének megváltoztatása céljából a szélső (104) vagy (105) (fogantyúk valamelyikét mozdítjuk el, akkor a közbenső (47, 48) és (38, 39) tárcsapárok viszonylagos helyzetét az összekötő rudazatok az elmozdításnak megfelelően változtatják meg, minek következtében a hajtott tengely egyik része másféle sebességgel fog járni, mint a másik. Ha a (103) fogantyút a 15. ábrán látható nyíl — jelének irányában toljuk el, akkor a (78) kiegyenlítő rúd előre .mozdul és a közbenső (38, 39) és (47, 48) tárcsapárokat a 10. ábrán «—» jellel ellátott pontozott vonalak irányának megfelelő helyzetbe állítja. Ez esetben a (40) és (44) tengelyrészek a 10. ábrán látható «—»jelzésű görbe nyíl irányában fognak forogni és a hajtott tengelynek a hajtótengelyhez való viszonylagos sebessége a tárcsák elbillentésének szögével arányosan fog növekedni vagy csökkenni. Ha ellenben a (103) rudat a 15. ábrán látható nyíl «—» jelének irányában visszafelé toljuk, akkor a tárcsapárok a 10. ábrán «—» jellel ellátott szakadozott vonal irányának megfelelő helyzetbe billennek és a hajtott tengely részei a 10. ábra «—» jelzésű görbe irányában forognak. Minden további magyarázat nélkül könnyen belátható, hogy a szerkezet résizeinek a 10. ábrán teljes vonalakkal föltüntetett «null» helyzetében a (32) hajtótengely forgása nem vitetik át a hajtott tengely (40) és (44) részeire. Az elmondottakból az is kitűnik, hogy a közbenső tárcsa elbillenésének szögét a hajtott tengely (40) és (44) részeinek ellenállása önműködően képes megváltoztatni és hogy a hajtott szerkezet, valamint az ehhez tartozó (59) csillag megakasztása ez utóbbi és az (51) csillag viszonylagos helyzetében olyan változást hoz létre, hogy a (78) kiegyenlítő rudat a (76) összekötő kengyel, (70) tengely, (74) villás emelő és (67) csúszó hüvely elmozdítja. Ily módon az ellenállás a hajtott tengely (40) és (44) részeinek sebességét önműködően csökkenti vagy növeli úgy, hogy ezen sebesség ön. működőén a (32) hajtótengely teljesítményéhez alkalmazkodik. Ennek folytán, ha a hajtott tengely egyik része föl van tartoztatva, a tengely másik részének sebessége azonnal önmagától megváltozik, azonban mihelyt a hajtott tengely részeinek túlterhelése vagy túlságos ellenállása miatt a sebesség megváltozni törekszik, a közbenső tárcsák önműködően a «null» helyzetbe térnek vissiza. Ily módon a hajtott