44408. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

és a forgási pont között való eltorzulása is meg van gátolva. A további (17) kötél mindkét végén célszerűen a hátsó sarkok közelében az alsó sík szárnyaihoz van erősítve. A (17) kötél a fölső síkhoz erősített (18) vezetékeken halad át és oly hosszú, hogy ha a fölső síkhoz erősíttetik, megfeszítve marad. A (6, 17) kötelek tehát a gép rácsozatában feszítők szerepét játsszák. A (17) kötél célszerűen szintén el van látva (19) segédkötelekkel, melyek működése a (6) kötélhez tartozó (16) segédkötelekével azonos. A (3) kereteknek az (a) merevítő kötelekkel (1. ábra) ellátott középső hátsó része és az oldalsó szárnyak hátsó részei az (5) rudakkal, a (7 és 18) vezetékekkel és a (6, 16, 17, 19) kötelekkel egyidejűleg merev és alakítható kötélrendszert alkotnak, mely a síkok hátsó sarkainak helyzetváltozásait lehetővé teszi és emellett a merev rácsozat jellegét megtartja. Ha a (10) korongot a (13) fogantyú útján elforgatjuk és ezáltal a (6) kötelet balfelé mozgatjuk, ami által a fölső sík jobboldali hátsó részét lefelé húzzuk, akkor az alsó sík megfelelő részié is lefelé húzatik, mert a két sík az (5) rudak által mereven van egymáshoz kapcsolva. Az alsó sík ezen résizének a (17) kötél útján történő lehúzása az alsó sík baloldali hátsó résizének fölemelését és az (5) összekötő rudak révén a fölső sík megfelelő részének fölemelését is eredményezi, ami által a két sík szárnyai egyidejűleg esavarszerűen elforgattatnak. Azáltal, hogy a szárnyak hátsó végeit síkjaikban fekvő tengelyek körül elforgató juk, kényszeríttetjük azokat, hogy haladási irányukkal változó hajlásszögeket zárjanak be. Azon oldal, melynek hajlási szöge nagyobb, fölemelkedik, mert a légellenállás folytán ezen részre nagyobb nyomás fejtetik ki, míg a kisebb szögben álló oldal lehúzatik. Ez a hatás lehetővé teszi, hogy a gép Jcezelője a szögek szabályozása által a gép oldalirányú ellensúlyát mindenkor föntartsa. A gép azonban ezen beállítása folytán függőleges tengelye körül elfordulni igyekszik. A növekedő hajlással biró rész ugyanis az előrehaladás közben a légkörben nagyoibb ellenállást képez, minek folytán az aeroplan kisebb szögben hajló re sz6 df nagyobb szögben hajló résznél gyorsabban haladhat előre. Ezen hatás kiegyenlítésére a gép hátsó részén a függőleges (20) kormány van elrendezve, mely a (21) karok között ágyazott tengely körül elforoghat. Ezien tengely alsó részére van erősítve a (22) korong, mely körül a (23) kötél van vezetve; ennek segélyével a (20) kormány elforgattatik oly célból, hogy a függőleges kormányra légnyomást hasson a gép azon oldaláról, mely a légárammal a legkisebb szöget zárja be. Forgató mozgást ugyanis, mint ismeretes, csakis oly erők összműködése által nyerhetünk, melyek ellenkező irányokban hatnak. Ezen erők. egyike a jelen esetben a gép tehetetlenségi ereje,' másika pedig a gép középpontja mögött elrendezett függőleges kormányra kifejtett nyomás lehet. A jelen elrendezésnél a gép tehetetlenségi ereje együttműködik azon erőkkel, melyek a légáramnak a függőleges toldalékfölületekre' kifejtett nyomása által hozatnak létre; ezen toldalékfölüfeteket a gép közepe előtt elrendezett kormány és a célszerűen a gép súlypontja előtt elhelyezett helytálló fölület alkotják. Ez az elrendezés azonban nem okvetlenül szükséges, mert két szabályozható kormány vagy egy szabályozható kormány és egy helytálló fölület elrendezése által is már elegendő forgató nyomatékot nyerhetünk. A rajzokon azon szerkezetet tüntettük föl. melynél a második függőleges (24) kormány van elrendezve, melynek tengelye a gép mellső részén alkalmazott (25) karokban van ágyiaziva. Ezen kormány tengelyének alsó részére szintén egy (26) korong van erősítve, mely körül egy kötél van vezetve, mely célszerűen a hátsó kormány (22) korongján alkalmazott kötéllel azonos. A kötél kereszteződik, hogy a kormányok ellenkező irányban forgathatók legyenek. Ily módon a két kormány elren-