44408. lajstromszámú szabadalom • Repülőgép

vett metszetben, a nyilak irányában nézve van föltűntetye, míg a 4., 5. és 6. ábrán a szabályozható szer­kezet egy részletét elölnézetben, fölülné­' zetben és oldalnézetben mutatjuk be. A rajzok csak egy foganatosítási példát mutatnak és a találmány tárgyának körét semmi tekintetben sem határolják. A rajzon oly repülő gép van föltüntetve, mely vékony fölületeket (aeroplan) tartal­maz, melyek egymás fölött vannak elren­dezve és egymással össze vannak "kötve. Ezen síkok oldalsó végeit (szárnyait), me­lyek síkjukban fekvő tengelyek körül el­forgathatok, a gép kezelője kilengés te­kintetében szabályozhatja és beállíthatja, ami által a szárnyaknak a haladás irányá­val képezett hajlási szöge is megváltozik. Az aeroplanok szerkezete, ill. rendszere, valamint a beállítás módja ugyan tetszőle­ges lehet, azonban az itt leírt a legcélsze­rűbb. A mellékelt rajz értelmében az (1, 2) sí­kok mindegyikét a derékszögű négyszög­alakú (3) keret képezi, melynek keske­nyebb oldala a 'gép mozgási irányában fek­szik; az (1, 2) síkok anyaga fa, fémrudak vagy más oly anyag lehet, mely elegendő ellenálló képesség mellett eléggé hajlé­kony is. A (3) keretek a (4) szövettel van­nak borítva, mely az aeroplanok fölületét alkotja; a két (1, 2) síkot az (5) rudak kötik össze, melyek egész hosszukban me­revek és fölső és alsó végükön az illető sí­kokhoz univerzál- vagy 'hasonló csuklók útján vannak erősítve; ezáltal a két sík egymástól változatlan távolságban van meg­tartva. A merevséget az (a) kötél, mely az (5) rudak között van kifeszítve, még növeli. Az elcsavarás elérésére az (1, 2) síkok síkjukban fekvő tengelyek körül elforgat­hatok. Az (5) (Tudak, a (3) keretek, és az (a) merevítő sodronyok merev rácsozatot alkotnak. Az (5) rudakon kívül lévő tér -és a (3) kereten kívül fekvő rész azonban csak a gép közepe felé vannak az (a) me'­revítő kötelek által egymással mereven összekötve (3. ábra). A megfeszített (c) kötelek, melyek a gép középrészén van­nak elrendezve, az (1, 2) síkok között lévő kapcsolatot teljessé teszik és a síkoknak egymáshoz képest való felcsúszását meggá­tolják. A (3) keretek középső merev ré­szére a (b) csuklók vannak erősítve. A ke­reteknek a (b) csuklókonikívül fekvő részei beállítható rácsozatot alkotnak és a vé­gén a fölső sík jobb és bal hátsó sarka közelében megerősített, feszes ;(6) kötél által bármely helyzetiben megtarthatók. A kötél az alsó sík által tartott (7) veze­tékeken van átvezetve; ezen vezetékek meg­erősítése pl. a kis (8) csapágyak útján történhet, melyek úgy vannak elrendezve, hogy a húzás a síkok legnagyobb hosszá­nak irányában vitetik át. A húzás a síkokra tetszőleges módon vihető át. Ezen célra pl. a (8a) segédkötél szolgál, mely végein a (6a) és (6b) pontokon a (6) kötélhez van erősítve. A (6a és 6b) megerősítő pontok a (7) görgők között fekszenek. A (8a) se­gédkötél még a megfelelő (9) vezetéken, továbbá az alsó sík (12) csapágyaiban (4. ábra) tartott (11) tengelyre erősített (10) dobra van átvezetve. A (10) dob vagy ko­rong a fogantyú gyanánt alkalmazott (13) toldattal van ellátva; a dob a (12) csap­ágyakban ágyazott (11) tengelyhez egy fék útján rögzíthető, mely a 4—6. ábrán van föltüntetve. A fék a jelen esetben a (37) sugár mentén fölmetszett : (14) gyűrűből áll, mely a (38) kiugrásokon áthaladó (15) csavar által a tengelyen megszorítható. Egyetlen (6) kötél használata ugyan elég­séges, célszerű azonban a (6) kötél men­tén a (7) vezetékekhez közel eső helyekan (16) segédköteleket alkalmazni; ezek a se­gédkötelek a hátsó p,erem közelében a fölső sík peremeihez vannak erősítve. A (16) segédkötelek hossza és azoknak a (6) kötéllel és a fölső síkkal való kapcsolata olyan, hogy a (6) kötélre kifejtett hatás ennek végeinek, valamint a (16) segédkö­teleknek átadódik és mindezen kötelek út­ján az aeroplaii megfelelő szárnyaira is át­vitetik, ami által az aeropla hátsó részé­nek megkívánt elhajlása létesül; emellett az aeroplan kidomborodása vagy külső vége

Next

/
Oldalképek
Tartalom