44208. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő
lemez megfelelően elrendezett bevágásai helyettesítik, a 7. ábra ezen kiviteli alak módosításának egy részlete, a 8. és 9. ábra egy további módosítás fölülnézete és távlati képe. A találmány lényege abban áll, hogy az (1) állványon (1. ábra) függélyes és vízszintes síkban elforgatható és rögzíthető (2) távesőre, ennek optikai tengelyére merőlegesen, a második (3) távcső tartására szolgáló (4) rúd van szilárdan erősítve, melyen egy hosszát, illetőleg a legnagyobb mérendő távolságra való tekintettel megválasztott sugarú körívben haladó (5) vezető hüvely van szilárdan elrendezve a második, mozgatható (3) táveső hasonlóan kiképezett (6) rúdjának vezetésére. Ezáltal elérjük, hogy az alsó (2) távcsőnek a mérendő távolságú pontra (az 1. ábrán pl. az észlelő helytől háromezer lépésre levő tárgyra) való beállítása és rögzítése után a fölső (3) távcső, hogy a mérés céljából ugyanezen pontra beállítható legyen, ami a távcsővel szilárdan összekötött (6) vezető rúdnak az (5) vezető hüvelyben való eltolásával eszközlendő, a' műszer mögött a föntemlített nagy távolságban (az 1. ábrán pl. ötszáz lépésre) lévő (7) elemi forgási pont körül végzi mozgását, annak folytán még a legnagyobb távolságok mérése esetén is elegendő nagy elmozdulást szenved úgy, hogy egyrészt mérési hibák kevésbbé fordulhatnak elő, másrészt az egyes, mérhető távolságnak (pl. ötven-ötven lépésenkint) megfelelő osztáspontok a (6) vezetőrúdon elég nagyok lehetnek úgy, hogy szabad szemmel láthatók. A rendszer (7, 8) alapvonalának és a fölső (3) távcső elméleti forgáspontjának az 1. ábra szerint az észlelési helytől ötszáz lépésnyire hátrább helyezésével tehát elérjük, hogy az alsó (2) távcsőnek á mérendő távolságú pontra való beállítása és rögzítése és ezt követőleg a (3) távcsőnek & körívalakú hüvelyben addig való eltolása után, míg a méreDdő távolságú pontot ezen távcsövön keresztül is látjuk a (3) távcső körívalakú (6) vezetőrúdján alkalmazott és számokkal megjelölt osztáspontokról a beállított pontnak a műszertől való távolságát közvetlenül leolvashatjuk. Az 1. áhrán föltüntetett kivitelnél pl. a műszer hatszáz és háromezer lépés közt használható; a hatszáz lépésnek megfelelően a (6) vezetőrúd teljesen be van tolva az (5) vezetőhüvelybe, a háromezer lépésnek megfelelően pedig teljesen ki van húzva abból. Számítások alapján bebizonyúlt, hogy míg a bevezetésben említett rendszerű két távcsöves távolságmérőnél, ha az alapvonalat (azaz itt a két távcső egymástól való távolságát) 2 m.-nek, az ezzel párhuzamosan a távcsövek előtt elrendezett függélyes skálarúdnak az alapvonaltól való távolságát 1 m.-nél (tehát a műszert a lehető pontos mérés kedvéért horribilis nagy méretűnek) választjuk, a mozgatható távcső egész elmozdulása (hatszáz lépéstől háromezerig) a skálán mindössze hat mm.-t tesz ki, melyből a legtávolabb eső száz lépésre (kétezerkilencszáz és háromezer közt) 0'03 mm. esik, tehát a beosztások oly közel vannak egymáshoz, hogy a műszer a gyakorlatban, legalább ily nagy távolságokra, teljesen hasznavehetetlen, addig a jelen találmány tárgyát képező távolságmérőnél, hol a két távcső egymástól való legnagyobb távolságát az alapvonal hosszától függetlenül, csupán nyolcvanöt cm.-nek választottuk, az egész skálabeosztás (a (6) vezetőrúd hossza, hatszáz lépéstől háromezerig) 308-91 mm., amiből a legtávolabb eső száz lépésre (2900 és 3000 között) még mindig 4-12 mm. áll rendelkezésre, tehát a beosztások elég távol esnek egymástól úgy, hogy még felezhetők is (ötven lépéseknék megfelelően) a mérés pontosságának veszélyeztetése nélkül. ; • -A 2. ábra a találmány tárgyát képező távolságmérőnek az 1. áBrá&'hoz hásónló függélyes elrendezését ábrázolja. A fölvett ötszáz lépés (háromszázhetvenöt m.) hosszú sugarú körív, melyben a fölső (3)' távcső elmozdítása történik, a rajzon egyenes vonal gyanánt van alkotva, s miután az egyenes vonalat tényleg igen megközelíti, egyszersmind a két távcsőt összekötő előbbi 4 rudat helyettesítheti. A 3. és 4. ábrán ugyanezen fönt ismer-
