44208. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

3 — tetett elven alapuló vízszintes elrendézésű távolságmérő van bemutatva, melynél a (2) távcső az állványba foroghatóan szerelt, szintén körívalakú vízszintes (4) lemez jobb végére, a (3) távcső pedig az ebben eltolható szintén körivalakú és a skálabeosztással ellátott (6) vezető rúd bal végére van erősítve. Az 5. és 6. ábra szintén vízszintes elrendezésű ilyen távolságmérőt mutat, melynél azonban a (3) távcső helyett a (2) távcsövet tartó és az állványba. foroghatóan szerelt (4) lemez az osztásvonalaknak megfelelően bevésésekkel bír, melyek természetesen szintén az említett elméleti forgási pont felé konvergálnak és melyek közül szabad szemmel történhetik a (2) távcső beállítása és rögzítése után azon bévésés fölkeresése, melyen végnézve, a mérendő távolságú pontot látjuk. A 7. ábrán az 5. és 6. ábrákon látható bevéséseket a biztosabb irányzás céljából a (4) lemez szélein elrendezett, szemközt fekvő rések (dioptra) helyettesítik. A 8. és 9. ábra olyan vízszintes elrendezésű távolságmérőt mutat, melynél a (2) távcsövet dioptra, a (3) távcsövet, illetőleg az 5—-7. ábrákon látható bevéséseket, illetőleg réseket pedig tengelyre erősített, az elméleti forgási pont felé konvergáló függőleges síkfölületű kör- vagy ellipszisalakú lemezek helyettesítik, melyek az 5 - 7. ábrákon látható elrendezésekkel szemben lehetővé teszik, hogy azon esetben is könnyen megtaláljuk szemünkkel a mérendő távolságú pontot, ha az a (2) távcsövet tartó vízszintes (4) lemez síkján alul esik. Valamennyi kiviteli alaknál az állvány úg3- van berendezve, hogy a műszer beállítás céljából úgy függélyes, mint vízszintes síkban szabadon elforgatható és a beállított helyzetben rögzíthető legyen, továbbá hogy a műszert annyira le lehessen siilyeszteni, hogy az — főkép katonai célokra — fekvő helyzetben is kezelhető legyen. Előnye a leírt távolságmérőnek, hogy az •elméleti forgáspont helyzetének, vagyis a műszertől való távolságának alkalmas megválasztásával bizonyos távolsági szakaszokra más-más skálabeosztású távolságmérők szerkeszthetők, mely távolságmérők az elméleti forgáspont távolságánál kisebb távolságra nem használhatók ugyan, de a nagyobb távolságokra bizonyos határig tetszés szerinti pontosságú mérésekre rendezhetők be. E szerint pl. a hadsereg egyes fegyvernemeinek megfelelő távolságokra más-más távolságmérők készíthetők. Előnyei továbbá, hogy egyetlen állásból megállapítható a kivánt távolság, alapvonalat lemérni itt nem kell, a mérést egyetlen egyén végezheti, végül hogy az elméleti alapvonal a mérés pontosságának fokozása céljából tetszőleges nagyságúra választható, anélkül, hogy a műszer méretei nagyobbodnának. Természetes, hogy a leírt távolságmérő úgy hadi, mint csillagászati, mérnöki és más tudományos célokra is alkalmazást nyerhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolságmérő, mely a parallaktikus háromszögek elméletén alapul és melynél a mozgatható távcső forgási pontja, úgyszintén a rendszer elméleti alapvonala a műszeren kívül bizonyos távolságban, a műszer mögött van, azáltal jellemezve, hogy egy állványra függélyes és vízszintes síkban elforgathatóan és föl-és lemozgathatóan szerelt (2) távcsővel egy második (3) távcső úgy van szilárdan összekötve, hogy utóbbi az előbbihez képest a két távcső által képezett síkban, egy a műszeren kívül lévő, tehát elméleti forgási pont körül, azaz körívalakú pályán elmozgatható, mimellett a pontos elmozgást (5) vezető hüvely és (6) vezetőrúd biztosítja, mely utóbbi a műszerrel mérhető távolság egyes szakaszainak megfelelő beosztással bír úgy, hogy a kellő beállítás után a keresett távolság a vezetőrúd beosztásán közvetlenül leolvasható. 2. Az 1. pontban igényelt távolságmérő kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a két távcső vízszintes síkban van elrendezve, és ehhez képest a (3) távcsőnek a körívalakú vezetőrúd és vezető-