44208. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Megjelent J 909. évi január hó 29-én-MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 44208. szám. VII/f. OSZTÁLY. Távolságmérő. TÖRÖK ZSIGMOND KIR. MÉRNÖK SZÉKELYUDVARHELYEN. A bejelentés napja 1908 március hó 15-ike. A jelen találmány tárgya a parallaktikus háromszögek elméletén alapuló két távcsöves távolságmérők osztályába tartozik és lényegileg abban áll, hogy az egyik, a mozgatható távcső forgási pontja, úgyszintén a rendszer elméleti alapvonala, az ismert szerkezetektől eltérőleg, nem magán a műszeren, hanem ezen kívül, bizonyos, a műszer rendeltetéséhez képest megállapított távolságban, a műszer mögött van, tehát a forgási pont is csak elméleti, miáltal a távcsővel vagy szabad szemmel, emberileg lehetséges távolba látás végső határáig teljesen pontos eredményt kapunk. Míg ugyanis a parallaktikus háromszögek elméletén alapuló valamennyi ismert két távcsöves távolságmérőnél — melyeknél, mint említettük, a mozgatható távcső forgási pontja, úgyszintén a rendszer elméleti bázisvonala (mely utóbbi pl. a parallaktikus háromszögek azon fajtáján alapuló két távcsöves távolságmérőnél, melynél a parallaktikus szög a távolban, a háromszög alapvonala pedig az észlelő helyen, magán a műszeren van, tudvalevőleg a mozgatható távcső forgási középpontját a mozdulatlan távcső optikai tengelyével összekötő, utóbbira merőleges egyenes vonal) az észlelő helyen, magán a műszeren van — a mozgatható távcső elmozdulásai rendkívül csekély voltuknál fogva a mérendő távolságok mértékéül, főleg nagy távolságoknál nem szolgálhatnak, addig a jelen találmány tárgyát képező távolságmérőnél, hol a mozgatható távcsőnek csak elméleti forgáspontja van és úgy ez, mint az elméleti alapvonal a műszeren kívül, ettől tetszésszerinti távolságban, hátul van elhelyezve, az elméleti forgási pontnál lévő igen kis elméleti szögj nek a műszeren az elmozgatható távcsőnek I aránylag nagy elmozdulása felel meg és így ! a mérendő távolságok mértékéül elég nagy ívet kapunk, ami a mérés szempontjából, főleg nagy távolságoknál igen fontos. A találmány tárgya a mellékelt rajzon több kiviteli alakjában van bemutatva, ahol az 1. ábra a találmány lényegének magyarázatára szükségesnek talált, torzítva rajzolt vázlatot mutat, a 2. ábra a távolságmérő egyik, függélyes elrendezésű kiviteli alakja, a 3. és 4. ábra vízszintes elrendezésű két távcsöves kiviteli alak fölül- és oldalnézete, az 5. és 6. ábra szintén vízszintes elrendezésű kiviteli alak fölül- és oldalnézete, ahol a mozgatható távcsövet egy vízszintes