44174. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőtámasz magas feszültségfű elektromos áramok vezetői számára

tett hatása, valamint a csúszás vagy lassú áramveszteség is növeltetik.

Jelen találmány tárgyának célja az eddig alkalmazott szigetelőknek olyanokkal való helyettesítése, melyek az együttes mechanikai és elektromos igénybevételeknek jobban ellenállnak és melyeknek gyártása is egyszerűbb.

A mellékelt rajzon a találmány tárgyának több foganatosítási alakját és pedig az

1. ábrán az egyik foganatosítási alakot előlnézetben, a

2. ábrán fölülnézetben, a

3—7. ábrán a szigetelő egyes részeinek foganatosítási alakjait metszetben, a

8. ábrán egy összetett szigetelőt oldalnézetben, a

9. ábrán a 8. ábra a—b vonala szerint vett metszetben és a

10. ábrán egy további foganatosítási alak egy részletét metszetben tüntettük föl.

A találmány lényege abban áll, hogy több szigetelőegység egy keretté vagy tartóvá egvesíttetik, mely szigetelők célszerűen a vezető fölfiiggesztési helye felé konvergálnak és úgy vannak elrendezve, hogy a mechanikai igénybevételek az egyes egységekben csak húzó vagy nyomó feszültségeket létesítenek. Rendesen három vagy négy egység elegendő, azonban esetleg több is alkalmazható. A találmány tárgyát képező elrendezésnél esetleg mégis föllépő hajlító nyomatékok csakis a gyakorlati kivitel hiányaiból származnak, azonban lehetőség szerint csökkenthetők és a húzásnál és nyomásnál minden esetre sokkal csekélyebbek.

Az 1. és 2. ábrán (1) a vezető, melyet a vasból vagy acélból készült a három egyenes (3) szigetelő elem közös pontján elhelyezett (2.! szorító tart. Az egyes szigetelők alsó vége a (4) csuklók útján vagy más alkalmas módon a szigetelő torony valamely alkalmas részéhez, pl. az (5) lemezhez van erősítve.

Minden egység egy középtestből áll, mely karimákkal vagy harangokkal van körülvéve és mindkét végén a rövid (6) fémkupakkal van ellátva, melynek segélyével

, a (2) szorítóhoz, illetve a (4) ponton a i tartóhoz könnyen hozzáerősíthető. A kupakok célszerűen az alább leírt módon erősíttetnek a szigetelőkhöz.

A (3) szigetelő egységek alakja különböző lehet; ezek közül néhányat a 4—7. és a 10. ábrán mutattunk ,be. A középtest célszerűen oly harangokkal vagy effélékj kel van ellátva, melyeknek átmérője az j illető szigetelő egység közepe táján a leg‘ nagyobb, a szigetelő két vége felé pedig ! csökken. Ez az elrendezés nagy átmérőjű i karimáknak vagy efféléknek alkalmazását | teszi lehetővé, anélkül, hogy azok az cgy- i ségek konvergenciáját akadályoznák; emel! lett a szigetelők alsó részén lévő kisebb j karimák az esőtől megóvatnak.

| A szigetelő egységek célszerűen porcelj lánból vagy üvegből készülnek; ezen anya! gok az időjárás viszontagságainak kitett nagy feszültségű áramszigetelőknél legcélszerűbbeknek bizonyultak, a találmány tárgya azonban nem szorítkozik ezen anyagokra.

j A 3. ábrán föltüntetett egyenes (7) szij get elő egység egy darabból áll és egyenlő | átmérőjű karimákkal bír. A szigetelő véí gén lévő (6) kupakok az egyenes közép- i test végeihez vannak ragasztva. Jobb tar! tás és a ragasztóanyag jobb tapadásnak ; elérésére a kupakok belső fölül ete és a J szigetelő nyúlványának külső föliilete recézve vannak.

A jelen találmány tárgyának az említetj teken kívül még előnye, hogy, mivel a szi! getelő anyag lényegében csak húzó és { nyomó erőknek van kitéve és hajlító igénybei- vételek el vannak kerülve, a- szigetelő ! egységek részekből tehetők össze, amiálj tál a gyártás folyamata nagy mértékben megkönnyíttetik és a nyert termék egyenletessé és megbízhatóvá válik.

A 4. ábrán a több részből álló szigetelő | egység egy foganatosítási alakja van föl- i tüntetve, mely a (8) középtestből és egy j vagy több (9) karimából áll. A két-két ■ karimát összekötő (10) hüvely válaszfal álj tál elkülönített két részből áll, melyekbe a szomszédos szigetelő részek kiálló nyúl-