44133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzótesteknek és ezeknek a bevezetőhuzalokkal való összeköttetésének előállítására magas olvadású kolloid állapotban levő fémekből álló plasztikus masszák segélyével
megint csak összefüggés nélküli fémpor marad vissza. Poralakú fémeknek egyesítésére szolgáló, a szokásos, bomlás nélkül nem illanó, organikus kötőszerek, mint pl. kátrány, gumioldat, cukorszörp, keményítő, paraffinviasz stb., stb. segélyével való eljárások, eltekintve attól, hogy az anyag keresztmetszete és tömöttsége különböző helyeken nagyon egyenlőtlen, egyrészt szándékolt, széntartalmú testeket, adnak, melyek további kezelést igényelnek, másrészt pedig olyan huzalokat vagy szálakat szolgáltatnak, melyekben az alkalmazott fémek nem szándékolt módon, a huzalok különböző keresztmetszetein, különböző mennyiségű szénnel vannak tisztátalanítva. Ezen szálak tehát nemcsak hogy nem bírnak már a tiszta szénmentes kiindulási anyag szándékolt magas olvadási pontjával, hanem aszerint, amint egyszer több, másszor kevesebb szenet vesznek föl, váltakozva alacsonyabb hőmérsékletnél olvadnak. Azonföliil egyes, széndúsabb csomópontokon könnyen át is olvadnak. A jelen eljárással elkerüljük az ismertetett hátrányokat, amennyiben a bevezetésben említett fémeket finom huzalokká való átalakulásuk céljából olyan igen finoman elosztott állapotban alkalmazzuk, amelyben legkisebb részeinek méretei az úgynevezett molekuláris méretek fogalma alá tartoznak és amely állapotban az anyag a szóban forgó célra fontos, a fölületi energia és halmozódás tekintetében a rendes állapottal szemben lényegesen megváltozott sajátságokat vesz föl. Ilyen legfinomabb részecskék léteznek az anyagok folyós kolloidos oldataiban (Sole), a kocsonyás massákban (Gelle), kolloidos szuszpenziókban és ama, a régibb irodalomban még «mechanikai»-nak jelzett szuszpenziókban, melyek az anyagnak elsőül említett allotrop állapotaival szemben, eltekintve az előállítási eljárástól, csak csekély quantitativ különbségeket mutatnak, egyébként azonban ugyanazon fizikai tulajdonsággal bírnak és azért azokkal azonosoknak tekintendők. Ezen allotrópiáknak kutatásaiból kitűnik, hogy a folyadékokban ilyen finoman elosztott anyagnál a molekuláknak bizonyos fajta földuzzadásban kell lenniök (imbibált molekulák) és az uralkodó fölfogás az ilyen amorf tömegrészecskéknek kristályos struktúrájú részecskékre való visszaalakulását úgy fogja föl, mint folyós molekula-komplexumoknak fokozatos átmenetét a közönséges szilárd állapotba (micella-elmélet). E mellett föl van tételezve, hogy a kezdetben bizonyos fajlagos vonzás folytán a fémmel igen erélyesen, de éppen nem chemiailag kötött oldószer a szilárd kollodiális alakoknál csupán inkább a közegben van elnyelve,hasonló módon,amint pl. foly-ós részek egy szabálytalan, sejtszerű vagy lépes struktúrájú szövetben a fal-membránok körül vagy azokon belül eloszolva vannak. (Csapadék-membránok. a kolloid csapadékok mycelin-formái.) A tapasztalt fizikai tulajdonságok, melyek ezen fölfogás alapját teszik, nem zárják ki annak lehetőségét, hogy? a most jellemzett, amorf duzzasztott anyagból való szövetek kötőanyag igénybevétele nélkül tisztán mechanikai halmozódás útján, úgyszólván bizonyos fájta mikróstrukturai nemezelés által plasztikus, a teljes kiszáradás után is olyan erősen összefüggő tömegekké ne alakulhassanak át, melyek bármilyen tetszés szerinti alakba hozhatók és további kezelés által tömör kristályos femekké visszaalakíthatok. A kísérlet megmutatta, hogy ezen várakozások tényleg megvalósíthatók. Ha ugyanis a bevezetésben említett fémeknek pl. elektrolitek segélyével kicsapott kolloidos szuszpenzóiból a mechanikailag hozzátapndó vizet óvatos kisajtolás, leszívás, a lassú elpárologta tás vagy ezen műveletek kombinációja útján eltávolítjuk, akkor a visszamaradó amorf, kolloid fémek rendkívül homogén, plasztikus tömegeket képeznek, melyek minden kötőszer nélkül erősen összetapadva maradnak és úgy, mint az anyag, sajtolás, nyomás stb. útján minden tetszőleges alakba hozhatók. Ezek azután a rákövetkező lassú szárításnál lényeges zsugorodás nélkül és anélkül, hogy re