44133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzótesteknek és ezeknek a bevezetőhuzalokkal való összeköttetésének előállítására magas olvadású kolloid állapotban levő fémekből álló plasztikus masszák segélyével

pedeznének, alabastrom-, egészen csont­keménységű tömegekké keményednek, me­lyek sötét színnel, nem fémes külsővel, homogén tömör szerkezettel és ennek meg­felelően sima, kagylós töréssel bírnak. Ugyanezek a plasztikus masszák kelet­keznek, ha a bevezetésben említett fémek­nek száraz kydro- vagy organo-soljait, gell­­jeit vagy amorf porát csekély" mennyiségű vízzel vagy más olyan folyadékokkal, me­lyek az imbibiciós vizet helyettesíteni ké­pesek, mint pl. alkoholokkal, glicerinnel, kloroformmal, xylollal stb. keverés, dagasz­­tás vagy nyomás stb. segélyével lassan és bensőle^,' összekeverjük mindaddig, míg az amorf száraz masszáknak előrehaladó föl­­duzzadása által a kívánt összefüggést és tésztaszerű konzisztenciát elértük. A szóban forgó plasztikus masszákhoz súlyuknak felét tevő ugyanazon fém finom por alakjában vagy előzetesen az előállítás útján (pl. elektromos porlasztás által) is hozzá lehet keverve vagy pedig utólag me­chanikailag hozzákeverhetjük azt anélkül, hogy a massza plasztikussága vagy további alkalmazhatósága jelentékenyen befolyásol­­tatnék. Emellett valamely szándékolt hozzá­adásnál egyidejűleg két vagy több külön­böző fém-kolloid vagy fémpor alkalmazható, mimellett ez esetben az eljárás végső fázi­sában ötvözeteket kapunk. A végből, hogy ezen masszát izzótestek számára alkalmas alakba hozzuk, azokat valamely ismert me­chanikai alakító műveletnek vethetjük alá. Ha pl. a szóban forgó plasztikus masszá­kat mérsékelt nyomás segélyével olyan for­mákon szorítjuk keresztül, melyek igen finom, pl. Ol— 02 mm. átmérőjű, rendkívül egyenletes és sima, legcélszerűbben drága­kövekben készített nyílásokkal vannak el­látva, akkor ezekből igen egyenletes, tömör, egyenes, hosszú szálak lépnek ki. melyek a bennük rejlő szakítási szilárdság folytán, függő vagy fekvő állapotban nyújtva, vagy pedig tetszőleges alakba, pl. az izzószálak­nál szokásos U-alakba vagy spirális alakba hozva, megszáríthatók. Ha ezen szálak szárításánál a meleget mellőzzük, akkor azt találjuk, hogy azok az | elektromos áramot nem vezetik vagy pedig , C3ak rendkívül csekély vezetőképességgel bírnak, amely az esetleges, a kiindulási anyag előállításánál visszamaradó elektrolitek I nyomaitól származik. Ha azonban a nem vezető szálakat lassan, fokozatosan és rövid ideig 60—80° C.-ra melegítjük, akkor vezetőképesség lép föl, amely7 emelkedő és sülyredő hőmérsékletnél emelkedik és sülyed és teljes lehűlésnél ismét eltűnik. Ha a melegítést 80° C.-nál hosszabb időn át föntartjuk vagy pedig ma­gasabb hőmérsékletekre melegítünk, még­pedig, hogy az anyag chemiai elváltozását megakadályozzuk, vakuumban vagy pedig valamely neutrális atmoszférában, legcél­szerűbben hidrogénben, akkor a szálak ál­landóan jó vezetőkké válnak és fokozódó áramhozzávezetés útján könnyen vörös iz­zásba hozhatók. Ezen állapotban fajlagos vezető-ellenállá­suk még mindig tetemesen magasabb, mint a fémi vezetékeké. Ha azonban az áramhozzávezetést fehér izzásig fokozzuk, akkor a szál ellenállása, átmérőjének egyidejű erős és egyenletes csökkenése mellett, gyorsan csökken és ha­mar eléri a minimumot, mire a szál összes részeiben egyenletesen a legvilágosabb fe­hér izzásban tovább izzik. Ilyen módon ezen, kezdetben kolloidos, aztán amorf szálból fémi vezeték keletkezik, finom, nagyon rugalmas huzal alakjában, mely azon, technikailag rendkívül értékes tulajdonságokkal bír, hogy összes kereszt­­metszeteiben a legegyenletesebb tömörségű és a legegyenletesebben van méretezve, teljesen síma fölülettel bír és amelynek anyaga szénnel stb. való tisztátalanságoktó! mentes maradt és azért a kiindulási anyag­­változatlan, értékes tulajdonságait, főképen annak megkívánt magas olvadási pontját, megtartotta. A bevezetésben említett fémekből ekképen kapott huzalok, kivéve ¡i mangánból és krómból valókat, indifferens gázokban vagy vakuumban ugyanazon kísérleti föltételek mellett, anélkül, hogy elpuíztíttatuának vagy megolvadnának, lényegesen magasabbra he-

Next

/
Oldalképek
Tartalom