44133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzótesteknek és ezeknek a bevezetőhuzalokkal való összeköttetésének előállítására magas olvadású kolloid állapotban levő fémekből álló plasztikus masszák segélyével
pedeznének, alabastrom-, egészen csontkeménységű tömegekké keményednek, melyek sötét színnel, nem fémes külsővel, homogén tömör szerkezettel és ennek megfelelően sima, kagylós töréssel bírnak. Ugyanezek a plasztikus masszák keletkeznek, ha a bevezetésben említett fémeknek száraz kydro- vagy organo-soljait, gelljeit vagy amorf porát csekély" mennyiségű vízzel vagy más olyan folyadékokkal, melyek az imbibiciós vizet helyettesíteni képesek, mint pl. alkoholokkal, glicerinnel, kloroformmal, xylollal stb. keverés, dagasztás vagy nyomás stb. segélyével lassan és bensőle^,' összekeverjük mindaddig, míg az amorf száraz masszáknak előrehaladó földuzzadása által a kívánt összefüggést és tésztaszerű konzisztenciát elértük. A szóban forgó plasztikus masszákhoz súlyuknak felét tevő ugyanazon fém finom por alakjában vagy előzetesen az előállítás útján (pl. elektromos porlasztás által) is hozzá lehet keverve vagy pedig utólag mechanikailag hozzákeverhetjük azt anélkül, hogy a massza plasztikussága vagy további alkalmazhatósága jelentékenyen befolyásoltatnék. Emellett valamely szándékolt hozzáadásnál egyidejűleg két vagy több különböző fém-kolloid vagy fémpor alkalmazható, mimellett ez esetben az eljárás végső fázisában ötvözeteket kapunk. A végből, hogy ezen masszát izzótestek számára alkalmas alakba hozzuk, azokat valamely ismert mechanikai alakító műveletnek vethetjük alá. Ha pl. a szóban forgó plasztikus masszákat mérsékelt nyomás segélyével olyan formákon szorítjuk keresztül, melyek igen finom, pl. Ol— 02 mm. átmérőjű, rendkívül egyenletes és sima, legcélszerűbben drágakövekben készített nyílásokkal vannak ellátva, akkor ezekből igen egyenletes, tömör, egyenes, hosszú szálak lépnek ki. melyek a bennük rejlő szakítási szilárdság folytán, függő vagy fekvő állapotban nyújtva, vagy pedig tetszőleges alakba, pl. az izzószálaknál szokásos U-alakba vagy spirális alakba hozva, megszáríthatók. Ha ezen szálak szárításánál a meleget mellőzzük, akkor azt találjuk, hogy azok az | elektromos áramot nem vezetik vagy pedig , C3ak rendkívül csekély vezetőképességgel bírnak, amely az esetleges, a kiindulási anyag előállításánál visszamaradó elektrolitek I nyomaitól származik. Ha azonban a nem vezető szálakat lassan, fokozatosan és rövid ideig 60—80° C.-ra melegítjük, akkor vezetőképesség lép föl, amely7 emelkedő és sülyredő hőmérsékletnél emelkedik és sülyed és teljes lehűlésnél ismét eltűnik. Ha a melegítést 80° C.-nál hosszabb időn át föntartjuk vagy pedig magasabb hőmérsékletekre melegítünk, mégpedig, hogy az anyag chemiai elváltozását megakadályozzuk, vakuumban vagy pedig valamely neutrális atmoszférában, legcélszerűbben hidrogénben, akkor a szálak állandóan jó vezetőkké válnak és fokozódó áramhozzávezetés útján könnyen vörös izzásba hozhatók. Ezen állapotban fajlagos vezető-ellenállásuk még mindig tetemesen magasabb, mint a fémi vezetékeké. Ha azonban az áramhozzávezetést fehér izzásig fokozzuk, akkor a szál ellenállása, átmérőjének egyidejű erős és egyenletes csökkenése mellett, gyorsan csökken és hamar eléri a minimumot, mire a szál összes részeiben egyenletesen a legvilágosabb fehér izzásban tovább izzik. Ilyen módon ezen, kezdetben kolloidos, aztán amorf szálból fémi vezeték keletkezik, finom, nagyon rugalmas huzal alakjában, mely azon, technikailag rendkívül értékes tulajdonságokkal bír, hogy összes keresztmetszeteiben a legegyenletesebb tömörségű és a legegyenletesebben van méretezve, teljesen síma fölülettel bír és amelynek anyaga szénnel stb. való tisztátalanságoktó! mentes maradt és azért a kiindulási anyagváltozatlan, értékes tulajdonságait, főképen annak megkívánt magas olvadási pontját, megtartotta. A bevezetésben említett fémekből ekképen kapott huzalok, kivéve ¡i mangánból és krómból valókat, indifferens gázokban vagy vakuumban ugyanazon kísérleti föltételek mellett, anélkül, hogy elpuíztíttatuának vagy megolvadnának, lényegesen magasabbra he-