44005. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású ventillátor
méreteznünk, hogy a folytonosság föltételének eleget tegyünk, azaz, hogy G . v = F. w = const. legyen, ahol (G) jelöli a folyadék kiáramló tömegének súlyát, (v) a fajlagos térfogatot, (P) a kiáramlásra merőleges harántmetszetet és (w) a turbinakerékre vonatkoztatott relativ sebességet. Mivel a nyomás állandó marad, a fajlagos térfogat is állandó fog maradni, amiből az F. w = Constans adódik ki; e mellett azonban, mivel csak első megközelítésről van szó, a levegőnek fölmelegedése, mely annak a szekrény és a lapátok falaihoz való súrlódásából, valamint örvénylésből keletkezik, el van hanyagolva. Ha sugaras szárnyakat veszünk föl, mely elrendezés nem túlságosan nagy sebességeknél előnyösen alkalmazható és ha (b)-vel jelöljük a kerék falai és a szekrény közötti távolságot (2. ábra) a következő viszony fog fönnállani. a* y w2 r2 — 03 ahol (r) jelöli a sugarat, (a) a két szárny között szögívet, (w) a szögsebességet és ©a _ M 2 V 2 W |} ahol (rl) a legkisebb sugarat és (wl) folyadék beömlésénél föllépő relativ" sebességet jelenti. Ezen képletnek beható vizsgálata azt mutatja, hogy hyperbolikus görbéről van szó, melynek assym© ptotái r = -f- —-— és br = c, ahol a görbe az 1. ábrában föltüntetett alakot veszi föl, ahol is ordináták gyanánt a sugarak és abcissák gyanánt a (b) hosszak vitettek föl. Mivel előnyös mennél kevesebb kereket alkalmazni, célszerű homorú, még - pedig a mozgás irányában homorú szárnyakat alkalmazni, melyeknek talpai a beáramlásnak középkerületét érintik [a (VI) absolut sebességnek igen kicsiny értékére és azon kis (al] szögre való tekintettel, melyet a (wl) relativ sebesség, az (ul) kerületi sebességgel bezár) és melynek iránya a kifolyás helyén az itt föllépő (u2) kerületi sebességnek irányával igen kicsiny («2) szöget zár be. Ily módon az (u2) kerületi sebességnek a (w2) relativ sebességgel való összegezése által, amint ez a 2. ábrából- kitűnik, egy tényleges (V2) sebességet nyerünk, mely sokkal nagyobb; ezen fluidumnak eleven ereje, mely ezen sebesség által befolyásoltatik potentialis nyomási energiába vezettetik át és pedig a nyomások viszonya Szerint vagy a convergens-divergens vagy a csak divergens diffusorban. Ezen esetben a (br ) méretnek a sugárral való változásának viszonya következő összefüggésben van megadva: P . w = Const. Cr br. wr . ahol (cr ) két szárny közötti távolságot jelöli a középsugár pályájára merőlegesen mérve. Ha a szögsebesség nem igen nagy, a viszonyokat akként választhatjuk, hogy cr = Constans = c amennyiben a szárnyakhoz illő változó vastagságot rendezünk el. Azon esetben, melyben Wr majdnem = ur — w. r, ami ugyanis a szemlélt pontban a kerületi sebességet ábrázolja a br . c . ur — Const. egyenlet fog fönnállani ; mivel azonban (c) állandó br Ur = K' egy másik Const. pl. K' és akkor br =—• > ahol (b) a sugárral fordított viszonyban változik, mivel ul ='«•>.r, ahol (w) a hyperbolikus görbék törvénye szerinti szögsebességet jelöli. Világos, hogy (br ) már most kiszámítható, amennyiben fölvesszük, hogy (cr ) változó és pedig a cr . br. ur = Kt képlet alapján minden egyes (cr ) számára, melyet a rajzon lemérhetünk. Ha (c) méret a levegőnek a turbinakerékben való útjának közepe táján legnagyobb, a (br ) méret sokkal kisebb lesz, mint azon méretek, melyek a br . ur =' = K' egyenletből adódnak ki úgy, hogy a 2. ábra szerinti harántmetszetben a (br ) harántmetszet az út közepe felé sokkal jobban szűkül, mint azon esetben, melyben (e) constans. A csatornák alakja, szigorúan véve, még sem helyes, mert az eszközölt számításokban nem voltunk tekintettel a levegőnek fölmelegedésére, mely a két szárnyból képezett csatorna falához való súrlódás által keletkezik. Súrlódás lép föl továbbá a kerék kerületén, a szekrény falazatán, ahol az ol-
