43593. lajstromszámú szabadalom • Automatikusan működő lőfegyver

- 6 — önműködőlég biztosítja az elsülés ellen, mihelyt a pisztolyt használaton kívül, vagy esetleg zsebbe helyezzük. Ezen célból (18) billentyű és (36) tártartó közé (37) biztonsági rúgó van beiktatva. Ha tehát a mutató ujjat a billentyű ken­gyeléből kihúzzuk, a billentyű (37) rúgó hatása alatt előrenyomúl s ennek folytán a tá­volságot saját maga s a kengyel közöti meg­szükíti. Egyidejűleg (18) billentyűnek ezen előrenyomúlása által ennek (38) orra a cső (39) bemélyítésbe nyomúl (4. ábra) úgy, hogy a fegyver csöve ömagátói többé hátra­felé nem mozoghat, még azon esetben sem, ha a fegyver csövének mellső vége vala­mely akadályhoz ütköznék. Azon célból, hogy a billentyűnek (21) el­csattantó csapja a fegyvernek valamely véletlen rázkódtatása folytán önmagától le ne csúszhassék s ezáltal az esetleg fölhú­zott (9) ütőszöget szabadon ne bocsáthassa, (18) billentyű (40) orral van ellátva, mely a billentyűnek előrehajlása alkalmával (21) elcsattantó csapnak mellső karja alá fek­szik, minek következtében ezen elcsattantó csap bármely mozgással szemben meg van kötve, mint az az 1. ábrából látható. Ezen ábrában ugyan az ütőszög nincs fölhúzva, azonban (21) elcsattantó csap ugyanazon helj-zetet foglalja el, melyet annak fölhúzott ütőszög mellett kell elfoglalnia. (37) biztonsági rúgó, mely a föntebb leírt hármas biztosítás önműködő eszközlésére van hivatva, a jelen esetben egyik végével egyidejűleg (36) tártartóhoz nyomúl, ameny­nyiben az 1. ábrában föltüntetett pisztoly olyannak van gondolva, melyben egy külön­álló s töltényekkel ellátott tölténykeret a pisztoly fogantyújában kiképezett kamrába (41) nyíláson keresztül betolható, miközben (36) tártartó, ezen (37) rúgó segélyével a tölténykeretnek egy kimetszésébe nyomúl, azon célból, hogy azt a kamrában rögzítve tartsa. Azonban az 1. ábrában bemutatott pisz­toly szilárdan álló tölténytárral is elképzel­hető, amidőn a pisztoly fogantyújában levő (42) kamara mint tölténykeret tekintendő, melynek ez esetben valamely megfelelő töltényemelő mechanizmussal kell összeköt­tetésben állania. Ily kivitel mellett a töl ténykeretet fölülről egy ott kiképezett nyi­lason keresztül kell megtölteni akkor, mi­dőn a závárzat vissza van tolva. Az itt említett berendezés mellett (36) tártartó fölöslegessé válik és (37) bizton­ságirúgó ez esetben hátsó végével valamely más szilárd talapzathoz támaszkodik. A pisztoly (4) fogantyújában kiképezett ellip­szis alakú (42 és 43) nyílások a fegyver súlyának csökkentése végett alkalmazhatók s ezen áttöréseket kivülről a fogantyúnak, külső burkolata takarja el. A (44) hüvelylökő (ejector), mint az , 5. ábrából látható, a fegyver csövének bal oldali (14) sínjéhez szilárdan hozzá van foglalva s lényegében a kampó alakú (45) véggel biró lemezrúgó képezi, mely (13) záróhengernek (47) csatornájába nyúlik be. Midőn a závárzat a megtörtént hátra­csúszás után állva marad és a fegyver csöve egyedül csúszik előre, mely folyamat az előzőkben már részletesen le volt írva, (46) töltény vonó közvetítésével (13) záróhen­gerrel együtt a kilőtt töltényhüvely is visszatartatik. Midőn (11) fegyvercső (13) záróhengertől megfelelő távolságra tolódott el, (44) hüvelylökőnek (ejector) kampószerű (45) vége a töltényhüvely alaplapja alá csappan, minek következtében az utóbbi jobb felé kibillen és az oldalirányban fekvő (48) nyíláson keresztül (3. ábra) a fegyver­ből kidobatik. A (44) hüvelylökő az 5. ábrában föltün­tetett kiviteli alak mellett egyidejűleg (13) záróhengernek egyenes vonalban való veze­tését is biztosítja, mindaddig, míg csak az utóbbinak forgó mozgást nem kell végeznie, vagyis azon állásig, mely a 3. ábrában van föltüntetve, azon célból, hogy a már ismer­tetett (10) nyúlványok a csavar alakú (26) hornyokba mindaddig be ne nyomúlhassanak, míg csak (17) zárószemölcsök (31) ferde fölületekkel érintkezésbe nem léptek. Ezen pillanatban azonban (44) hüvelylökő (ejektor) (5. ábra) rugalmas végével és (4b) kampójával (47) csatornának fölemelkedő végéhez jutott (1. ábra) úgy, hogy az most

Next

/
Oldalképek
Tartalom