43147. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó géprészek tömítésére

marák üres állapotban érkeznének a hézaghoz, de minthogy a kamarák fáradt gőzzel vannak töltve, eme gőz térfogatát is figyelembe kell venni, mi a számítást komplikálja ugyan, de annak elvégzését nem gátolja meg. A kamarák működési elve most közölt számításból is kitűnik, ezért a fáradt gőz figyelembe vételével a számítást nem végezzük el, csakis azt jegyezzük meg, hogy ebben az esetben a kamárák mélysége mintegy 15 cm.-nek adódik ki. Végül megjegyzem még azt is, hogy a gőz a kamarákban is munkát végez, ámenynyiben a kamarák turbina lapátszerű hatást fejtenek ki, tehát a most kiszámított veszteség tényleg nem képez veszteséget. A következőkben eme rendszer lényegét néhány példán fogjuk ismertetni: 1. Lehet a visszatartókamarákat a gép fix részén kiképezni, mi különösen forgógépeknél és más oly gépeknél előnyös, melyeknél súrlódást okozó tömítések alkalmazása a rendelkezésre álló kis hajtóerőre vagy arra való tekintette], hogy a dugatytyúk vagy ezekkel egyenlő értékű részek nagy útat kénytelenek megtenni, nem célszerű. Ebben az esetben a veszteségek meggátlását a fix részekben kiképezett visszatartókamarák segélyével könnyen eszközölhetjük. A csatolt rajz 1. ábráján forgódugattyús Le Rond-féle gőzgép egy része látható, melynek mozdulatlan részein a jelzett kamarák vannak kiképezve. Eme kamarák meggátolják, hogy a gőz áramlási sebessége a dugattyú forgás sebességével egyenlővé váljék, tehát a gőzt a dugattyú mögött visszatartják. 2. Lehetne a kamarákat nem a gép fix, hanem annak mozgórészein is kiképezni. Úgy a Le Rond-féle, mint más oly gépeknél, melyeknél a mozgórészek nemcsak fix, hanem mozgórészekkel érintkeznek, különös nehézségekbe -ütközik az utóbb említett érintkezési fölületek tömítése. Evvel az esettel állunk a kinematikai hézagoknál, pl. a Behrens-féle gép hézagainál szemben. Üj berendezésünk a tömítést még ebben az esetben is lehetővé teszi, amenynyiben úgy mint előbb, csakis az szükséges, hogy a tömítendő helyen a veszteségek áramlási irányával ellentétes irányban áthaladó visszatartókamarák száma, térfogata és sebessége akkora legyen, hogy azok az ugyanez alatt átáramló veszteségek visszatartására elégségesek legyenek. A 2. ábrán egy Le Rond-féle forgógőzgép látható, melynél az (A) hézagot képező (N) forgódob és (0) zárókorong a nyilak irányában forog, míg a gőzveszteségek áramlási irányát az (P) nyíl jelzi. A csatolt rajzon példaképen ábrázolt foganatosítási alaknál a forgódob kerületén széles és mély csatornák vannak kiképezve, melyek a dobot valóságos köralakú fésűvé alakítják. Ebben az esetben az elszállani törekvő gőzt a dob forgásánál a fésűfogak kényszermozgásszerűen hátrafelé szállítják. Hasonló módon lehetne a zárókorongoknak kerületét is kiképezni (2. ábra), hogy azok a mozgó- vagy fixrészekkel tömített záródást létesítsenek, egyszóval, a javítás céliudatos alkalmazásával minden veszteséget el lehet, kerülni vagy oly mértékben csökkenteni, amily mértékben az éppen kívánatosnak látszik. Lehet a visszatartókamarákat a forgófölületekre nem normálisan, hanem tetszőleges szög alatt hajlóan elrendezni, mint pl. a 2. ábra alsó részén látható (Al) hornyokat, de lehet azok hajlása evvel ellentétes is. Mindegyik elrendezésnek meg van az adott viszonyok között a maga előnye. Ezenkívül ezt a most leírt elrendezést más, vele egyenlő értékű elrendezéssel is lehet helyettesíteni, mely a veszteségek fölforgására esetleg azok visszavezetésére alkalmas. Fűleg a föntebb «fésűnek» nevezett elrendezés alkalmazásánál előnyös, ha a fésűfogak oly vékonyak, hogy bizonyos mértékben hajlékonyak legyenek, mert akkor a kellő tömítést más módon is biztosítják. Tényleg ha a fogak élég hajlékonyak és ha azok hajlásszöge megfelelően van megválasztva, a fogak a centrifugálerő hatása alatt (ha azok a forgórészen vannak alkalmazva) vagy a tömítendő hézag közelében a fogakra ható nyomás következtében (ha a fogak hajlása megfelelően van meg-