43147. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mozgó géprészek tömítésére

- 3 — választva) attól a résztől, melyen alkalmazva vannak, távolodni és a másik részhez közeledni, vagy erre ráfeküdni törekszenek. Lehet ezenkívül a fésűfogak hosszát a szükségesnél nagyobbra is venni úgy, hogy azok a dinamógépek fémkeféi módjára a hézagot képező szomszédos részen súrlódjanak. Különösen a 3. ábrából nyilvánvaló, hogy ily elrendezésnek tetemes előnyei vannak, anélkül, hogy egyúttal hátrányok is léphetnének föl. így az adott viszonyoknak megfelelően elsősorban vagy kiváltképen a fésű fizikai sajátságait (hogy a fésű alakjára való tekintet nélkül visszatartja, vagy visszavezeti a veszteségeket) vagy a hajlott és hajlékony forgófésű kükülönböző mechanikai sajátságait értékesíthetjük, vagy pedig egyidejűleg mindkétféle tulajdonságait. Egyébként tanulmányom tárgyát képezik a föntebb kifejtett elvek alapján szerkesztett visszatartókamarák és ezek között levő lemezek, tekintet nélkül arra, minő ezek mérete, keresztmetszete, egyes vagy görbe vonalban vannak-e kiképezve, rugalmasak-e vagy sem, az egyik vagy másik irányban liajlanak-e, továbbá a találmány lényegét nem érinti az sem, hogy minő anyagból készültek eme fogak, hogy magán az illető részen vannak-e kiképezve, vagy ezen csak kiválthatóan vannak-e fölszerelve, végül, hogy az alternáló vagy forgó mozgású gép fix- vagy mozgórészein vannak-e alkalmazva. Megjegyzendő ugyanis, hogy a hajlékony fésűk alkalmazásának köre igen tág. Ugyanis az ily fésűk ha súrlódást okoznak is, a súrlódás csak gyönge és rugalmas, a tömítést a súrlódógyűrűknél tökéletesebben biztosítják, ezenkívül munka veszteségekre és kopásra alig ad okot. Ezenkívül ha a fésűket a 3. ábrán látható módon alkalmazzuk, azok a vízütés ellen (melyet a hengerben levő víz okozhat) biztosítószelep módjára hatnak. Ugyanis a visszatartókamarák alkalmazása nem csupán a Le Rond-féle forgógépeknél, hanem tetszőleges szerkezetű forgó- vagy alternálógőzgépeknél vagy szivattyúknál is lehetséges. így pl. a 3. ábrán közönséges dugattyús gépnél alkalmazva ábrázoltam. Dugattyús gépeknél a henger belső fölülete rendszerint sima, folytonos fölület, a tömítést végző tagokat pedig a dugattyún szokás alkalmazni. Ennek az elrendezésnek azonban az a hátránya, hogy az átáramlást nem gátolja meg —átfuvás nélkül dolgozó gép ritka, — az átfúvógőzt maga a dugattyú viszi magával, tehát a gőz átáramlását semmi sem gátolja meg. Másrészt a tömítések a nagy feszültségű gőz hatásának igen rosszul állanak ellen. Ha azonban a dugattyút teljesen simán képezzük ki, a hengerfalán pedig gyűrűalakú (c) hornyokat alkalmazunk, a dugatytyút megemelő, gyűrűalakban előre mozgó gőz mielőtt a (P) dugattyú fölső fölületét éri, a dugattyúnak a rajzon látható helyzeténél a (c3, c4, c5) hornyokat éri. Minthogy azonban á megemelt dugattyú eltolódása az átfúvógőz áramlási irányával egyezik meg, a gőznek a dugattyúhoz viszonyított mozgássebessége — ha a dugattyú sebessége (U), a gőzé (u), — csak (U-u) fog lenni. Ha tehát a hornyok távolsága, alakja és térfogata a gőz feszültségének és a dugattyú sebességének megfelelően van megválasztva, elérhetjük, hogy az (u) sebesség az (U) sebességnél kisebb lesz, tehát az elszállani törekvő gőz a dugattyú mögött elmarad. A tömítést ebben az esetben tömítőgyűrűk és hasonló tagok alkalmazása nélkül létesíthetjük. Végül megjegyezzük még, hogy a súrlódó tagok hiánya igen sok esetben, főleg túlhevített gőz, torok gáz stb. alkalmazásánál igen előnyös, amennyiben a berendezés lehetővé teszi, hogy az ily esetekben a henger és dugattyú között gyakorlati szempontból szükséges játékot létesítsünk, föltéve, hogy a visszatartókamarák az adott viszonyoknak, a feszültségnek, a dugattyú sebességének stb. megfelelően vannak megválasztva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés mozgógéprésnek tömítésére i külön súrlódó tömítés alkalmazása nél-