43031. lajstromszámú szabadalom • Önműködően töltött visszafutó csővel bíró löveg

(rl) fogantyúnak a (v) nyíl (14. ábra) irá- | nyában való forgatásával a lobbantyút elcsattantjuk és a lövést leadtuk, a lövegcső a (B) fölső lövegtalpon visszafut. Ezenközben az (a6) kai\az (a7, ol) bütykök közvetítésével az (N) tolattyút magával viszi és az (L) töltőrúgót megfeszíti. ^Továbbá az (N) tolattyúba ágyazott (n5) ujj (n6) toldata az (M) rúgótok (m6) ütközőjével együtt működve az (n2) ujjat a (K) előretoló (kö) bütykének pályájába állítja (23—28. ábra). Ezt a most jelzett mozgást az (ü9) rúgó támogatja. Á visszafutás végén a visszafutás közben ugyancsak erősebben megfeszülő (q4) rúgó az (m9) elreteszelő emelőt az (N) tolattyú (n3) nyugaszába csappantja, miközben a (Q) emelő az elreteszelő emelő forgásában részt vesz. A löveg részei ebben a pillanatban a 9., 10., 27. és 28. ábrán látható helyzetet foglalják el. A lövegcső előrefutásánál a (q4) rúgó feszültségét ismét elveszti. A (c3) elcsattantó emelő (cö) lejtős síkjával az (r2) pecket éri és miközben ezt az (R) emelőbe benyomja, emez emelő előtt elhalad. Az előrefutás befejezte után a závárzat kinyilik. Ezenközben a (G, Gl) támasztóemelők a (g6) rúgó hatása alatt az (F) hozzávezetőcsatornába belengenek és a csatornába lévő legalsó töltény alá fogódzanak, miáltal a töltények leesés ellen biztosítva vannak (v. ö. a 17. és 18. ábrát). Egyidejűleg a kilőtt töltény hüvelye is kidobatik, fenekével a (Q) emelő (q2) ütközőfölületét éri és az emelőt a (z) nyíl (5. ábra) irányával ellenkező irányban forgatja úgy, hogy az (m9) elreteszelő emelő az (n3) nyugaszból kiemelkedik. Most már az (L) töltőrúgó elveszti feszültségét és az (N) tolattyút előre mozgatja, ezenközben az (nö) ujj a (K) előretoló (k5) bütykét és az előretolót (k2) tengelye körül forgatja (v. ö. a 27—32. ábrát). Az előretoló eme forgómozgás első részében a (k7) lejtős fölület és (i7) csúfezófölület közvetítésével az ádogatót a töltényfölvevő állásból a töltőállásba forgatja, ezután (kl) ujjával az adogatóban lévő töltényt éri és ezt a lövegcsőbe betolja. Mialatt a (J) adogató elfordult, a támasztó | berendezés a következő mozgásokat végezte : Az (i6) vezetőrúd (i9) orra a (g4) emelőkarra feküdt és ezen csúszva a (g3, g4) kettős emelőt akként forgatta el, hogy a (g3) kar a (hl) nyugaszba feküdt (19. ábra). Ezután a (g4) emelőkar vég az (i6) vezetőrúd (i8) hornyával lépett kapcsolatba és az (i8) horony falai a (g4) emelő mentén csúsztak, míg a (J) adogató lengő mozgása végén a szóba jövő részek a 20. ábrán látható helyzetet foglalták el. Ily módón az emelőkar az adogató kilengése közben kényszermozgásszerű kapcsolatban marad a (hl) nyugasszal, a támasztóemelők tehát meg vannak gátolva, hogy a nem működő állásukba térjenek vissza. Kevéssel, mielőtt a (K) előretoló a töltényt a lövegcsőbe teljesen betolta, az (nö) ujj lejtős (n7) fölülete az (M) rúgóstok (m7) ütközőjét érte ós ennek mentén elcsúszott (29—32. ábra). Ennek következtében az (nö) ujj akként fordult el, hogy a töltény bedugásának befejezte után az előretoló (kö) bütykének mozgáspályájából kilépett (32. ábra). Ebben a pillanatban a (k4) bütyök és (n4) ujj egymással kapcsolatba jutott (31. ábra). Az (L) töltőrugó ebben a pillanatban feszültségének csak egy részét vesztette el és miközben feszültsége tovább csökken, a (k4) bütyök és (n4) ujj közvetítésével a (K) előretolót eredeti állásába visszanyomja. (L. a 33., 23. és 24. ábrát.) Ezután elzáródik a závárzat, miközben a (C) záróék (c2) nyújtványával és (i2) toldattal a (J) adogatót visszaszorítja. Mikor a záróék és az adogató eme mozgásuk közben a 21. ábrán látható állást elérték, az (iő) csap a (g3, g4) kettős emelőt éri, melynek (g4) karja kevéssel ezelőtt az (i8) horonyból kilépett és így a csap a (g3) kart a (hl) nyugaszból kiszorítja. Amint ez megtörtént, (22. ábra) a záróék (c2) nyujtványa a (Gl) támasztóemelő (g2) toldatát éri, a (G, Gl) támasztóemelőket a nem működő állásukba viszi vissza és minthogy a (g2) toldattal kapcsolatban marad, ebben a helyzetben rögzíti. A (J) adogató, mely abban a pillanatban, amelyben a záróák mozgását