43031. lajstromszámú szabadalom • Önműködően töltött visszafutó csővel bíró löveg

(11. ábra). A (c3) elcsattantó emelő szabad végén a (c6) fölület és a (cö) rézsű van kiképezve Hogy az elcsattantó emelőt működtethessük, egy (rl) fogantyúval ellátott (R) emelő vati alkalmazva (7., 11., 14. és 15. ábra). Ennek az emelőnek tengelye egy (bl3) csapágyban forgathatóan van ágyazva, mely a bal előretolórúgó (b4) szekrénnyel kapcsolt (bl4) tuskóra van szerelve. A rajzon nem ábrázolt rúgó az (R) emelőt a 14. és 7. ábrán látható helyzetben törekszik tartani, melyben az (r6) pecek a (b!3) csapágy (blö) toldatára fekszik. Az (R) emelőben — az emelő tengelyével párhuzamosan eltolhatóan — egy (r2) csap van alkalmazva, (11. és 15. ábrán), [melynek hátsó végén lejtős (r5) fölülete van. Az (r2) csapot az (r3) rúgó törekszik a rajzon látható helyzetben tartani. Mikor a lövegcső a tüzelő állásban van, az (r2) csap a (c3) elcsattantó emelő (c6) fölületére fekszik (14, és 15. ábra). Elcsattantásnál az (R) emelőt az (rl) fogantyú segélyével a (v) nyíl irányában 14. ábra) forgatjuk. Ekkor az (r2) csap a (c3) elcsattantó emelőt magával viszi. Mikor az (R) és (c3) emelők a 14. ábrán pontvonalasan jelzett helyzetüket elérték, a lobbantyú ütőszöge előre csapódik, egyúttal az (r2) csap is lecsúszik a (c3) elcsattantó emelőről. A (c3) elcsattantó emelő most már a lobbantyú ismétlő rúgójának hatása alatt eredeti állásába tér vissza, miközben a lövegcső visszafutásának első részét végzi. Ha már most az (R) emelő (rl) fogantyúját eleresztjük, az (R) emelő is (a meg nem rajzolt rúgójának hatása alatt) nyúgalmi helyzetébe tér vissza. A lövegcső előrefutásánál az elcsattantó emelő ferde (c5) fölülete az (r2) emelő ferde (r5) fölületét éri és ezen csúszik úgy, hogy a csap az (R) emelőbe beszorul. Az elcsattantó emelő előtt elhaladva, az (r2) csap az (r3) rúgó hatása alatt ismét előre csapódik. Az (R) emelőt emez utóbbi mozgás közben (nem ábrázolt) rúgó ja tartja a nyugalmi helyzetében, mely célból eme rúgó feszültsége megfelelően van megszabva. A fölső lövegtalpon, még pedig a két (b4) előretoló rúgószekrény hosszanti oldalán egy (D) keret van fölerősítve (1—3. ábra), mely a töltőberendezést magába záró tokot viseli. Eme tok két rekeszből áll, melyeket egymástól részben egy (el) közfal válasz £ el. Eme rekeszek közül — a cső fenékdarabja felől a csőtorkolat fölé nézve a jobb rekesz alúl nyitva van, (2. ábra) fölső falai pedig az (e3) sarok közvetítésével az alsó falakkal vannak összeötve és a 2. ábrán pontvonalaaan jelzett helyzetbe beforgatható. Az alul zárt baloldali rekeszhez fölül az (P) tölténybevezető csatorna csatlakozik. Eme csatorna keresztmetszete derékszögű négyszög alakú, ennek egyik oldala a töltény hosszával, másik oldala a töltényhüvely fenékperemének átmérőjével egyenlő. Minthogy azonban a lövedék átmérője kisebb mint a fenékpereme, a bevezetőcsatorna mellső részén (fl, f2) vezetősínek (3. és 4. ábra) vannak alkalmazva, melyeken a lövedékek lecsúszhatnak. Ily módon elérjük, hogy a töltények a bevezető csatornában szorosan egymás fölött fekszenek. A bevezető csatorna a lövegcső fenékdarabja és az (E) tok jobb rekesze fölött elnyúló (f3) berakótányérral van fölszerelve, melybe a lövedékeket belefektetjük, mielőtt azokat a csatornába tolnók. Ez a lövedékeknek a csatornába rendszeres módon való bevezetését bizonyos tekintetben megkönnyíti, másrészt a berakótányér alkalmazása a bevezető csatorna befogadó képességét is növeli. A bevezető csatorna alatt égy (g5) tengelyen két (G, G') támaszlóemelő van ágyazva, melyek akként lenghetnek be a bevezető csatornába, hogy az ebben lévő töltények leesését meggátolhatják (18. ábra). A (g5) tengely körül föltekercselt (g6) rúgó, mely egyrészt az (E) tok falára, másrészt a mellső (Gl) támasztóemelő (g2) toldatára támaszkodik (3. és 7. ábra) a (G, Gl) támasztóemelőnek a bevezető csatornába való belengését törekszik előidézni. A (g2) toldat a támasztóemelő belengett állapotánál a lövegcső fenékdarabjának egy (a9) lécére fekszik, még pedig oly módon, hogy