43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép
— 9 vei egy bütyöktengely kapcsolójába ütődik (3. ábra). Ezáltal a (115) kötéldob (2. ábra) a (116) rúgó feszítő ereje folytán forgásba jön. A (115) kötéldob és a (116) rúgjós doib uígyanazon (117) tengelyen vannak megerősítve, mely beosztással van ellátva. Ezen beosztáson egy (118) szán van beállíthatóan elrendezve úgy, hogy e (118) szánnak jobbra vagy balra való eltolódása határozza meg a rendes sor kivánt hosszúságát. A (117) tengely egy (119) szánba van ágyazva. A (115) kötéldob elfordulása folytán a (120) nyúlvány a 8. ábrában rajzolt helyzetéiből át állíttatik és behatol a (40) csatornába. Erre a (121) kampó (2'. ábra), mely egy (122) tengely körül forog és a (123) • bütyöktengely által működtetik, szabaddá teszi a (119) szánnak (124) nyúlványát úgy, hogy a szán a (125) rúgó behatása folytán balra húzatik, míg a (40) csatornába benyúló (120) nyúlvány ráfekszik a (110) ujj által megtámasztott szedéssorra. Mikor a tördelt szedéssor mérése megtörtént és, mint később leiratik, a megkívántató végleges szóréselők levágattatak, a (123) bütyöktengely ismét kapcsoltatik (2. ábra), mire az a (123a) huzal segélyével a (119) szánt ismét balra húzza úgy, hogy a (121) kampó kapcsolódik a (124) nyúlvánnyal és így a szánt a legközelebbi szedéssor méréséhez .készenlétben tartja, mire aztán a művelet újból ismétlődik. A (119) szánon egy önmagában véve szintén eltolható (127) tolóka van elrendelve, mely a (106b) nyúlvány révén a már fönt leírt (106b) lappal áll összeköttetésben (8—9. ábra). Ezen (106b) nyúlvány a (127) toliókának egy hasítékában csúszik és azt magával viszi a (107) nyíl irányában, tekintet nélkül arra, hogy a (119) szán s vele együtt a (127) tolóka is, a lemért sorhosszúság különbségének megfelelőleg, milyen messze húzattak el balra. Mivel pedig a (127) tolóka éppen oly távolra halad a (107) nyíl irányában, mint a (106) lap, ennélfogva a (127) tolóka helyzetét a tördelt szedés sorban lévő szóréselők száma szabja meg. A (127) tolókán bizonyos számú (a b... Íj ferde sík van elrendezve. A (127) tolóka (107) nyíl irányában való eltolódásának megfelelőleg ezen ferde síkok egyike hajtja végre a rendes sor és a tördelt sor közötti hosszúságkülönbségnek, [mely a (119) szán oldalt való eltolódása által méretik], a megszámlált szóréselők számával való elosztását. Az osztás lényegét a 10. ábrában föltüntetett, sematikus rajz. magyarázza meg. Míg a (119) szán (124) nyúlványát a (121) kampó fogva tartja, addig a ferde sík A) pontja fekszik a (129) kés alatt (2. ábra). Amint azonban a (121) kampó a (124) nyúlványt elbocsátja, a (125) rúgó a (119) szánat balra viszi, mindaddig, míg a (120) nyúlvány a tördelt szedéssor végére nem fekszik. A (120) nyúlvány hosszanti eltolódása tehát egyenlő az A—B hosszal. Ezen ferde síkok már most úgy vannak beállítva, hogy mikor a (106) lap előretolódása egy szóréselőt jelez, a (127a) ferde sík jut a (29) kés alá, két szióréselőnél a (127b) sík, hét szióréselőnél a (127g) sík. A síkok úgy vannak számítva, hogy az (a) hajlási szög tangense a szióréselők számának reciprok értékét adja úgy, hogy a (127a) sík hajlásszögének tangense =1:1. Két szóréselőnél tangens a2 — V2, két szóréselőnél tangens a? = 1 /7 . Midőn a (119) szán balra való eltolódása közben megállapodik, a (129) kés a ferde síkok egyikére, pl. a (106) lap hét szóréselőnél való e lőretolódásának megfelelőleg a (127g) ferde síkra ütközik. Ekkor, mint a 10. ábra mutatja, a (129) kés előretolódása = BC, a szán oldalt való tolódása pedig = AB = a rendes sor és a tördelt sor közötti hosszúságkülönbség. Áll tehát, hogy tg a7 = 1/7 C B__ 1 AB 7
