43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép

— lohol AB, mint már megjegyeztük, a rendes sor és a tördelt sor közötti hosszúságkülönbség. Ennélfogva CB egyenlő a hosszr különbség és a tördelt sorban lévő szórése lők számának hányadosa úgy, hogy azon CB vastagság, mellyel a végleges szóréselöket nagyobbítani vagy kisebbíteni kell, közvetlenül meg van határozva. A (129) kés egy (130) tolókával áll összeköttetésbén, melyre egy (131) ólomdarab van erősítve. Minél nagyobb CB távolság, annál mélyebbre száll le a (129) kés és annál inkább lesülyed a (131) ólomdarab. Ezen ólomdarab a (132) keretben nyugszik, mely egy (133) szánra van ráerősítve. Ezen szán a (134) vezetékben jobbra halad, minek folytán a (131) ólomdarab a (135) kés elé kerül, mely az ólomdarabból oly nagy darabot vág le, amennyi az ideiglenes szóréselők vastagsága, hozzáadva ahhoz a CB vastagságot. Hogy a levágandó szóréselők száma meghatározható legyen, a (132) keret előre tolódásánál a (131) ólomdarab egy (136) emeltyűnek a görgőjébe ütközik, mely egy (137) kilincsszerkezet segélyével egy számolót egy foggal előre taszít (2., 3., 9. ábra). Egy sor elŐretolódásánál ezen (138) számolót a (139) kilincs szabadon bocsátja (9. ábra) úgy, hogy a (140) rúgó feszítő ereje folytán ezen számoló addig halad balra, míg a (101) ellenőrző számoló (141) nyúlványába nem ütközik. A (138) számoló visszafelé való mozgása tehát a tördelt szedéssorban lévő szóréselők számától függ. Minden egyes szóréselő levágásánál a (138) számoló egy foggal jobbra vissza tolatik, míg, mint a 2. ábra mutatja, egy (142) emeltyűre nem ütközik. Eközben annyi szóréselő vágatott le, amennyit a (106) lap előretolódása és a (138) számoló eltolódása jelez. Mihelyt a (142) emeltyű a számoló által eltaszíttatott, annak (143) karja a (144) nyúlvány segélyével a (130) tolókát fölemeli úgy, hogy a (131) ólomdarab nem áll többé a kés útjában s ez utóbbi a (133) szán előre való mozgásánál nem vághat le belőle több darabot. A levágott ólomszeletek egy (145) kanálra jutnak, mely a (146) ütköző segélyével elforgatható úgy, hogy a rése lők egy (147) csatornába csúszhatnak le. Mikor a szóréselők mérése és levágása megtörtént, a (112) szánat (3. ábra), mely a (110) ujjat tartja, a (148) emeltyűkar szabadon bocsátja úgy, hogy az a (150) huzallal kapcsolt rúgó hatására jobbra elcsúszhat . •e® S/2t előtte álló szedéssort magával viszi, miután közben a (120) nyúlvány a csatornából készenléti helyzetébe tért vissza. A (112) szán (110) ujja addig szállítja a sort, míg a (151) emeltyű az első szóréselőbe nem ütközik (11. és (11a. ábra). Az ideiglenes szóréselők, melyek ezideig még benne voltak, a szedésben, a (40) csatornafal fölött kinyúlnak és oldalt két (152) füllel vannak ellátva, melyeket a (151) emeltyű (153) ujjai visszatartanak. Ezen (151) emeltyű a (154) f orgáspont körül a (156) nyíl irányában elfordul úgy, hogy ily mpdon az ideiglenes szóréselő jobb oldalán egy hézag keletkezik. Ezen hézagba csúszik. be a levágott végleges szóréselők közül az első. A (151) emeltyű elfordulása közben az előtte lévő ideiglenes szóréselőt rátolja a (158) emelő (157) kampójára, mely azt a (40) betűcsatornából a (159) sínre fölemeli (2. ábra). Erre az ideiglenes szóréselők balra haladnak és (160) helyzetben újbóli használat végett fölfüggeszitetnek. Ha ily mjódon az első ideiglenes szóréselő kiemeltetett, a hátrább léyő szedés a (110) ujj és a (150) rúgó hatása folytán (3. ábra) előrenyomulhat addig, míg a második ideiglenes szóréselő beleütközik a (151) emeltyűbe. Ekkor ismétlődik az előbbi folyamat, amennyiben az emeltyű á szóréselőt visszatolja és így helyet csinál a második levágott, végleges ,szóréselő számára s egyidejűleg az ideiglenes szóréselőt rátolja a (158) emelő kampójára. Ha ilyen módon az összes ideiglenes szóréselők végleges s szóréselők által helyettesíttettek, a (110) ujj a (150) huzallal kapcsolt rúgó hatása folytán a kész szedéssort a (161) helyzetbe hozza (3. ábra).