42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására

1—7 gr. anilin vagy 50 gr. fenol, 35—70 gr. 40%-os kereskedelmi formaldehid, 0:5—6 gr. nátrium- vagy káliumhidro xid. Ha a bázis erős vagy mennyisége aránylag nagy, akkor a reakció azonnal már közönséges hőmérséklet mellett megkezdődhetik, ami a folyós keveréknek két rétegre való elválása által észlelhető; a két réteg egyike vizes és leválasztott vízből áll, mely vízben oldható anyagokat tartalmaz, a másik réteg olajos es a kezdeti kondenzáció termékeit tartalmazza. A hevítés azért -szükséges, hogy a reakció siettessék és a zárt edényben tartalmazott, ható anyagokhoz vezethető legyen vagy még célszerűbben oly edénybe, mely visszavezető kondenzátorral van ellátva, hogy illanó anyagokból származó veszteségeket elkerüljünk. A reakció előrehaladása az olajos folyadék merevfolyásának növekedésén észlelhető. A hevítést megszakítjuk, ha a kivánt konzisztenciát elértük. Ha a reakciót folytatjuk, egy többé-kevésbbé mereven folyós vagy f élszilárd terméket nyerünk, mely bizonyos célokra az olajos folyadéknál előnyösebb. Az olajos vagy mereven folyós folyadék j alkoholban, fenolban, acetonban és hasonló oldószerekben oldható, de benzolban csak részleges és nagyon tökéletlenül oldható, amelyben csak akkor oldódik szabadon, ha megfelelő mennyiségű fenol adagoltatik hozzá. Az olajos folyadék a fölötte úszó' vizes rétegről egyszerűen lehúzható és más célokra használható föl vagy az egész massza elpárologtatásnak vettetik alá, hogy a víz kiűzessék; vagy pedig az olajos vagy mereven folyós folyadék egy nyitott edényben egyedül hevíthető, hogy attól a víztől is megszabadíttassék, mely esetleg még benne maradt és melynek jelenléte bizo- j nyos célokra káros. Ezen elpárologtatás j nagy figyelmet igényel, mert közel 100° C.-ig érő hőmérséklet szükséges és ezen hőmérsékletnél a besűrűsödés gyorsan halad előre és azon pontig jut, amelynél az egész massza a végső célok számára elromolhatna. Ezen okbiól előnyben részesítr jük, ha az elpárologtatás lényegesen alacsonyabb hőmérséklet mellett foganatosíttatik, mely célból alacsonyabb nyomást, vagy vákuumot alkalmazunk. Ily módon az összes nem kívánatos illanó termékeket kiűzhetjük iés a folyjós vagy mereven folyós alakot is megtarthatjuk. Eltekintve a minőségi különbségektől, melyek azon módból származnak, amely szerint ezen folyadék vagy a mereven folyós kezdeti kondenzációtermék előállíttatik, mely akár egyszerű főzés által vagy savak vagy bázisok jelenlétében való főzés által, akár egyszerű elválasztás vagy azután következő koncentráció által vákumrn segítségével vagy anélkül történhet, a massza most már meleg és nyomás behatása mellett a végleges kondenzációtermékbe vezethető át. Ezen célból a folyós vagy mereven folyós kezdeti kondenzációtermék alkalmas zárt edénybe vagy oly formába vezettetik be, melyben fokozott nyomást lehet kifejteni, hogy a massza azon törekvését ellensúlyozzuk, amellyel a gázalakú termékeket kiválasztani és a hevítésnél szivacsossá j vagy lyukacsossá válni igyekszik. A kivánt fokozott nyomás többféle úton érhető el, pl. levegőt vagy még jobban valamely innert gázt szivattyúzunk az edénybe vagy a gázt vízzel vagy olajjal vagy más innert folyadékkal töltjük meg és a nyomást azáltal fokozzuk, hogy levegőt vagy más gázt szivattyúzunk be vagy egyszerűen a folyadék nívóját emeljük és ily módon a kazánban uralkodó hidrosztatikus nyomást növeljük vagy pedig erőszivattyút alkalmazunk. Sok esetben a nyomásnak a zárt edényben történő hevítés folyamata alatt • beálló természetes növekvése elegendő lesz arra, hogy a szükséges munkanyomást ' nyerjük. A különleges föltételektől és cé! lóktól függ csak, hogy a nyomás létesítésére az egyik vagy másik eljárás előnyösebb-e. A végtermék fehértől sárga vagy barna színig változhat vagy áttetsző lehet, ami a nyers terményektől és attól a gon-