42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására

5 dosságtól függ, mely az előállítás különböző fokaiban gyakoroltatott. Bármilyen legyen is a végső kondenzációtermék külseje, a következő sajátságaival tűnik ki: teljesen homogén, nem szivacsszerű, nincsenek látható üregei vagy lyukacsai, alkoholban, acetonban, fenolban vagy glicerinben oldhatlan, kevésbbé rugalmas, mint a kemény gumi, de néha sokkal keményebb és sokkal nagyobb ellentálló képességgel bír a hővel szemben, 300° C-ig terjedő hőmérséklet mellett szilárd marad; magasabb hőmérséklet mellett végül megszenesedik és elég, anélkül, hogy megolvadna, Jó elektromos szigetelő, alkalikus és savanyú oldatoknak ellenáll. Az előbbiekben megmagyaráztuk, mikép nyerjük közvetlenül vagy a kezdeti kondenzációtermékből a végső kondenzációterméket; ezen eljárásnak azonban két határa van, t. i. 1. minden tömb vagy tárgy, mely a kemény ítésnek vettetik alá, a keményítési folyamat egész tartamára külön formát igényel; 2. a végső kondenzációtermék rossz hővezető és a keményítés alatt összehúzódik; ezek szerint tehát nehéz, ha nem lehetetlen, ezen anyagokból való nagy testeket gyorsan és egyenletesen fölmelegíteni. A gyors fölhevítés a külső rétegeket megkeményíti, még mielőtt a meleg behatolhatott volna a belső részekbe, amelyek puhák mariadnak, minek folytán a keményített külső rétegek a belső részieken összehúzódnak, ami által repedések vagy szakadások keletkeznek. A föltaláló megfigyelte, hogy alkalmas föltételek mellett oly kondenzációterméket lehet előállítani, mely tulajdonságaira nézve a kezdeti és végső kondenzációtermék fölött fekszik és amelyet a következőkben ' «közbensŐ» kondenzációterméknek fogunk nevezni. Ezen közbenső termék minden hőmérséklet mellett szilárd; hidegben kemény, kissé fölhevítve, rugalmassá válik és a nyomásnak enged, azonban eredeti alakját visszanyeri, ha a nyomás megszűnik. Hőnek további alkalmazása nagy mértékben puhává teszi, de nem változtatja ismét folyadékká. Ezen termék alkoholban, glicerinben, for-r maimban vagy az utóbbi két oldószer keverékében oldhatlan, de fenolban és acetonban földuzzad, anélkül, hogy teljes oldásba menne át. Ha elegendő magas hőmérséklett mellett elég sokáig hevíttetik, a végső kondenzációtermékké alakul át. Valamivel 100° C.ron túlhaladó hőmérséklet mellett hevíthető, anélkül, hogy lyukacsossá vagy szivacsossá válna. Ezen közbenső termék értékes tulajdonságait arra használjuk föl, hogy a végső kondenzációterméket két vagy több egymásután következő folyamatban állítsuk elő, melyek kívánatra függetlenül és különböző időben vihetők keresztül. Az első folyamatban a hő csak addig alkalmaztatik, míg az eredeti keverék a közbenső termékké nem változott át; ezt azután a formákból vagy edényekből, amelyekben készült, kiemelhetjük és későbbi fölhasználásra készen tarthatjuk; ezen közbenső terméket széjjelvágni, sajtolni vagy bármily kivánt alakba, nagyságba is lehet hozni vagy hegeszteni vagy egyébként megmunkálni, mire végül a kertiényítési folyamatnak vettetik alá, mely a kemény, oldhatlan és meg nem olvasztható végső termékbe vezeti át. A kezelés módj a a készítendő tárgy jellege és nagysága szerint széles határok között változtatható, a közbenső termék tulajdonságai nagy mértékben tágítják a gyakorlati alkalmazhatóság területét es az előállítási folyamatban nagy szabadságot engednek meg. A következőkben egyes előállítási eljárásokat akarunk ismertetni. 1. példa: Fenol és formaldehid keveréke kondenzáló hatószerekkel vagy azok nélkül alkalmas edényben körülbelül 100° C. mellett hevíttetik, míg az olaj os kondenzáció termék merev közbenső termékké megmerevedni kezd. A reakció előbbi folyamatai — ha úgy kívántatnék — nyomás alkalmazása nélkül végezhetők, mely esetben visszavezető kondenzátorra van szükségünk; elő-