42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására

5 dosságtól függ, mely az előállítás külön­böző fokaiban gyakoroltatott. Bármilyen legyen is a végső kondenzációtermék kül­seje, a következő sajátságaival tűnik ki: teljesen homogén, nem szivacsszerű, nin­csenek látható üregei vagy lyukacsai, al­koholban, acetonban, fenolban vagy glice­rinben oldhatlan, kevésbbé rugalmas, mint a kemény gumi, de néha sokkal keményebb és sokkal nagyobb ellentálló képességgel bír a hővel szemben, 300° C-ig terjedő hő­mérséklet mellett szilárd marad; magasabb hőmérséklet mellett végül megszenesedik és elég, anélkül, hogy megolvadna, Jó elek­tromos szigetelő, alkalikus és savanyú ol­datoknak ellenáll. Az előbbiekben megmagyaráztuk, mikép nyerjük közvetlenül vagy a kezdeti kon­denzációtermékből a végső kondenzációter­méket; ezen eljárásnak azonban két ha­tára van, t. i. 1. minden tömb vagy tárgy, mely a ke­mény ítésnek vettetik alá, a keményítési folyamat egész tartamára külön formát igényel; 2. a végső kondenzációtermék rossz hő­vezető és a keményítés alatt összehúzódik; ezek szerint tehát nehéz, ha nem lehetet­len, ezen anyagokból való nagy testeket gyorsan és egyenletesen fölmelegíteni. A gyors fölhevítés a külső rétegeket megke­ményíti, még mielőtt a meleg behatolha­tott volna a belső részekbe, amelyek pu­hák mariadnak, minek folytán a keményí­tett külső rétegek a belső részieken össze­húzódnak, ami által repedések vagy szaka­dások keletkeznek. A föltaláló megfigyelte, hogy alkalmas föltételek mellett oly kondenzációterméket lehet előállítani, mely tulajdonságaira nézve a kezdeti és végső kondenzációter­mék fölött fekszik és amelyet a követke­zőkben ' «közbensŐ» kondenzációterméknek fogunk nevezni. Ezen közbenső termék minden hőmérsék­let mellett szilárd; hidegben kemény, kissé fölhevítve, rugalmassá válik és a nyomás­nak enged, azonban eredeti alakját vissza­nyeri, ha a nyomás megszűnik. Hőnek to­vábbi alkalmazása nagy mértékben puhává teszi, de nem változtatja ismét folyadékká. Ezen termék alkoholban, glicerinben, for-r maimban vagy az utóbbi két oldószer keve­rékében oldhatlan, de fenolban és aceton­ban földuzzad, anélkül, hogy teljes oldásba menne át. Ha elegendő magas hőmérsék­lett mellett elég sokáig hevíttetik, a végső kondenzációtermékké alakul át. Valamivel 100° C.ron túlhaladó hőmérséklet mellett hevíthető, anélkül, hogy lyukacsossá vagy szivacsossá válna. Ezen közbenső termék értékes tulajdonságait arra használjuk föl, hogy a végső kondenzációterméket két vagy több egymásután következő folya­matban állítsuk elő, melyek kívánatra füg­getlenül és különböző időben vihetők ke­resztül. Az első folyamatban a hő csak addig alkalmaztatik, míg az eredeti keve­rék a közbenső termékké nem változott át; ezt azután a formákból vagy edényekből, amelyekben készült, kiemelhetjük és ké­sőbbi fölhasználásra készen tarthatjuk; ezen közbenső terméket széjjelvágni, saj­tolni vagy bármily kivánt alakba, nagy­ságba is lehet hozni vagy hegeszteni vagy egyébként megmunkálni, mire végül a ke­rtiényítési folyamatnak vettetik alá, mely a kemény, oldhatlan és meg nem olvaszt­ható végső termékbe vezeti át. A kezelés módj a a készítendő tárgy jellege és nagy­sága szerint széles határok között változ­tatható, a közbenső termék tulajdonságai nagy mértékben tágítják a gyakorlati al­kalmazhatóság területét es az előállítási folyamatban nagy szabadságot engednek meg. A következőkben egyes előállítási eljá­rásokat akarunk ismertetni. 1. példa: Fenol és formaldehid keveréke konden­záló hatószerekkel vagy azok nélkül alkal­mas edényben körülbelül 100° C. mellett he­víttetik, míg az olaj os kondenzáció termék merev közbenső termékké megmerevedni kezd. A reakció előbbi folyamatai — ha úgy kívántatnék — nyomás alkalmazása nélkül végezhetők, mely esetben visszave­zető kondenzátorra van szükségünk; elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom