42868. lajstromszámú szabadalom • Fehérítő eljárás és ennek foganatosítására szolgáló fehérítőpor

Megjelent 1 i)Q8.

évi szeptember l

i

ó 19-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIKAS 42868. szám. XIV/o. OSZTÁLY. Fehérítő eljárás és ennek foganatosítására szolgáló fehérítő por. KIRCHHOFF & NEIRATH CÉG BERLINBEN. A bejelentés napja 1907 julius hó 5-ike. Növényi eredetű szálas anyagoknak, mint gyapotnak, ramienek, lennek stb. fehérítését az iparban eddig majdnem kizárólag klóroxigén-vegyületekkel, főleg az alklóros sav sóival és az elektrolytikus úton előállított nátriumhypochloritoldattal eszközölték. Ezen fehérítő szereknek többek között az a hátránya, hogy igen óvatos kezelést tesznek szükségessé, amennyiben gyakran az illető szálas anyagnak nemcsak természetes festékanyagát oxydálják, hanem ezen kivánt hatáson túlmennek és oxycellulóza képzése közben magát a szált is megtámadják. Ezáltal természetesen gyengül a szál és így a fehérített árú tartóssága jelentékenyen csökken. Már régóta megkísérelték a chlórvegyületet chlórmentes oxygénvegyületekkel, pl. náriumszuperoxyddal, hydrogénszuperoxyddal stb. helyettesíteni, ami azonban minden fázadozás dacára nem sikerült és pedig főleg a jelentékeny költségek miatt. A jelen találmány tárgya már most oly eljárás, melynek segélyével sikerül növényi eredetű szálas anyagokat chlórmentes oxygénvegyületek segélyével gazdaságos módon fehéríteni. Fehérítő szer gyanánt a cinknek és magnéziumnak szuperoxydjait és perborátjait használjuk, melyeket vagy kész állapotban alkalmazva vagy pedig hydrogénszuperoxyd, ill. az alkáliák szuperoxydjai vagy perborátjai segélyével frissen előállítva valamely alkáli, pl. nátronlúg, szóda stb. valamint zsírsavas, bórsavas ill. foszforsavas alkáliák vagy más hasonló, a hevítésnél a peroxydvegyületeket lassan elbontó anyagok jelenlétében 100° C fölötti hőmérsékletnél nyomás alatt hevítünk. Ámbár a cinknek és magnéziumnak szuperoxydjait és perborátjait már néhány év óta ismerik és ezeket részben fehérítésre már javaslatba is hozták, mindeddig nem sikerült ezen oxygénvegyületek segélyével racionális fehérítő eljárást keresztülvinni. A Koechlin-féle fehérítő eljárásnál ugyan nátronlúg és szappan mellett hydrogénszuperoxydot és magnéziát is alkalmaznak, de ezekből nagyobb mennyiségű magnéziumszuperoxyd nem képződhetik, mert ehhez a hydrogénszuperoxydnak tetemes fölöslegben való jelenléte, alacsony hőmérséklet és huzamosabb ideig tartó reakció szükséges. A Koechlin-féle fehérítő eljárásnál azonban épp ellenkezőek a viszonyok: a hőmérséklet a forrpont körül van és magnézia ] van jelen feles mennyiségben. De a magnéziumszuperoxyd, mint ilyen másképen viselkedik a fehérítésnél, mint a magnézia