42746. lajstromszámú szabadalom • Gép regiszterszalagok lyukasztására

lön vannak választva és a billentyűk, vala­mint a vezérműszelepek közé egy rudazat van bekapcsolva, mely oly módon van be-Tendezve, hogy mindegyik billentyű leütése mindegyik szelepre átvihető. A találmány tárgyának a rajzon föltün­tetett kiviteli példája a nyomólevegő nélkül üzemben tartott régebbi monotpye lyu­kasztógép ismert rudazatberendezésnek a pneumatikusan üzemben tartott lyukasztó­gépre való átvitelét adja. Minthogy azon­ban a régebbi gépeknél a jelenlegi föladat még ismeretlen volt, ennélfogva ^ a rudazat különleges kiképezése szükséges, hogy a jelen célra alkalmassá téttessék. Az ismert hosszirányban eltolható és ke­resztirányban eltolható rudak vagy toló­rudak és billenőkengyelek összeállítását ké­pezi, melyek oly módon vannak elrendezve, hogy hosszirányban eltolható rudak két csoportja egymással párhuzamosan van ve­zetve és harántirányban eltolható rudak csoportja által kereszíeztetik. Azáltal, hogy a tolórudakon megfelelő helyeken ütköző­orrok alkalmaztatnak, melyek a billenő­kengyelek útjába lépnek, az egyik csoport valamelyik tolórúdjának hosszirányú elto­lása egy tetszés szerinti billenőkengyelre és erről a másik csoport tetszés szerinti toló­rúdjára vihető át. Az említett régebbi gépeknél ez a beren­dezés arra használtatott, hogy mindegyik oldal összes billentyűinek és mindegyik sor összes billentyűinek lenyomása egy-egy «sákozóra vittessék át, miért az ismert ru­dazat nem használható változtatlanul a je­lenlegi föladat végzésére. A rudazatnak a jelen föladat végzésére adott átalakítás a találmány egy kiviteli alakját képezi. Ez a kiviteli alak abban áll, hogy ahelyett, mi­szerint mindegyik billentyűoldal részére csak egy-egy toíórúd alkalmaztatik, minden egyes billentyű részére egy külön tolórúd rendez­tetik el. Ezenkívül a legáltalánosabb eset­ben mindegyik vezérlőszelep részére is egy tolórúd van elrendezve és ily módon kapott két tolórúdcsoport között a vezérműszele­pek számának megfelelő számú billenő­fcengyel van ágyazva. Ezáltal tehát lehe­tővé tétetik, hogy ÍZ ütköző orroknak az egyes billentyűkhöz tartozó lolórudakon való megfelelő elrendezése által bármely tetszésszerinti kengyel vagy több tetszés­szerinti kengyel lengettessék és ezzel bár­mely tetszésszerinti szelep vagy több sze­lep átváltassék. Az üzem által fölállított föladat a való­ságban némileg egyszerűbb, minthogy csak a sorok vagy oldalak kívánják az öntő­forma beállítását és így az ugyanazon szé.­lességú írásjelekhez tartozó betűodorok vagy billentyűk rendezése az illető sorokon vagy oldalakon belül szabadon eszközölhető. Gyakorlatilag véve tehát ugyanazon üzem­eredmény érhető el, ha a berendezést aképen korlátozzuk, hogy a csákozók azon csoportját, melyek csak a betűodorkeret beállítását szabják meg, azonban az öntő­forma beállítását nem befolyásolják egy-egy oszlop vagy sor Összes billentyűitől függővé tesszük és csak a másik csákozócsoportot, mely a betűodorkeret 'beállításán kívül az öntőforma beállítását is megszabja, tesszük a megadott módon függetlenné. Ezáltal egy­szerűsbített kiviteli alakokat kapunk, me­lyek a találmány keretébe tartoznak. A mellékelt rajzokon. Az 1. ábra a billentyűdeszka függélyes met­szete, a rudazat, a vezérlőszelepek, a hajtó­hengerek és a csákozók föltüntetéséve]. A 2. ábra a csákozóhengereket tartalmazó tuskók egyikének elölnézete. A 3. ábra alaprajzot mutat, az átvivőberen­dezés és az ehhez csatlakozó részek föltün­tetésére, a billentyűdeszka eltávolítása után, A 4. ábra a rudazat vázlatos föltünte­tése. Az 5. ábra a rudazat távlati képe. A 6. és 7. ábra egyszerűsbített kiviteli ala­kokat mutat. A 8. ábra a szelephajtórúd egy kiviteli alak­ját oldalnézetben mutatja. A 9. ábra a 6. ábrán föltüntetett kiviteli példa fölülnézete. A 10. ábra a 6. ábra szerinti kiviteli alak egy módosításának fölülnézete. A •

Next

/
Oldalképek
Tartalom