42742. lajstromszámú szabadalom • Jármű

— 4 — 51) ellenállások az újra bekapcsolt (5§, 57) ilj. az (56, 58) kapcsolók rpyjdre m-' rútnak, melyek a (24) szegmensnek, a (g) he Jy cetben a (63, 65), ilj. a (h) helyzetben $ (§4, 66) kontaíUSpkl^l 4jpaériptlfjefése fplytán u|pöijég|be jönnél*. Az el|enállá8Qfc»t rQvfdre i?áró a szabályozónak az (i) helyzetbe jutásakor ismét megszakíUnt­nak, miközben a (14) kontaktusnak a (138) szegmenssel való érintkezése szintén meg­szűnik úgy, hogy a (18 és 19) mágnesező tf^rc^e^ gerjesztése megszűnik és a (pO, m) kapcsolók nyílnak. A (72) kontaktus a (2ft) szegmenssel érintkezve az áramot a (77, 78, 79, 80) kapcsolóknak (73, 74, 76, 76) mágnesező tekercseibe vezeti úgy, hogy a kapcsolók az áramkört zárják. Az áram most a (47) vonalvezetékből a (17) vonal­kapcsolóba jut, honnan az a (142) kapcsolón, az (1) armatúrán, a (38) kapcsolón, az (5) mágnesező tekercsen, a (145) ellenálláson és a (78) kapcsolón át másik (52) vonalve­zetésbe áramlik, de a (17) vonalkapcsolónál elágazva egyrészt a (77 és 39) kapcsolókon a (2) armatúrán, a (40) kapcsolón, a (6) mágnesező tekercsen, a (49) ellenálláson és a (69) kapcsolón át a vonalvezetékbe, más­részt a (68 és 41) kapcsolókon, a (3) arma­túrán, a (42) kapcsolón, a (7) mágnesező tekercsen, az (50) ellenálláson és a (80) kapcsolón át az (52) vezetőhöz, illetőleg a (79 és 43) kapcsolókon, a (4) armatúrán, a (44) kapcsolón, a (6) mágnesező tekercsen fá az (51) ellenálláson át az (52) vezetőhöz áramlik. Ha a szabályozó végül a (j) helyzetbe jut, m 60, 61, 62) elektromágnesek gerjesztetnek és az (55, 56, 57, 58) kap­csolok bekapcsoltatnak úgy, hogy a (14£, 49, 50, 51) ellenállások rövidre záratnak, mialatt a négy mótor a rendes használatnak megfelelően párhuzamosan van a vezetékbe kapcsolva. Az összes motorok forgási iránya megváltozik, ha a szabályozót a zéró hely­zetbe hozzuk és aztán egymásután (k)-tól (t) helyzetig (bezárólag) elmozgatjuk, mely helyzetekben a (11, 13, 14, 139, 63, 64, 65, 66, 67 és 72) kutatásoknak a gyűrűs szegmenssel való érintkezése ugyanaz, mint $ fpnt leírt (a)-tól (j)-ig terjedj helyzetek­ben. Csakbpgy mps| n e W 3 (2q) és » (141) kontaktusok, hanem a (81 és 80) kon­taktusok a szegmenssel érintkezésbe. A (61) ko^taktp áramot 4 (91, 92, 93 94, 95, 96, 97, 98) kapcsolóknak a (83, 84, 815; 86, 87, 88, 89,90) mágnesező tekercseibe vezeti, mire a kapcsolók záródnak és az áramirányt az (1, 2, 3, 4) armatúrákban megváltoztatják, míg a szabályozó a (k)-tól (t)-jg terjedő helyzeteket foglalja el. A (82) kontaktus az áramot a (k, 1, m, n, o) hely­zetekben a (101 és 102) kapcsoló (99, 100) mágnesező tekercseibe vezeti, melyek e helyzetekben záródnak,, hogy a (103) ellen­állásból és (101) karból, 111. a (104) ellen­állásból a (102) karból álló mellékáramkörét képezzék. l|y módon a (15 és 37) motorok­nak (5 és 7) mágnesező tekercseiben folyó áram az ez irányú inclítási (k, 1, m, n, o) helyzetekben kisebbíttetik és ennek folytán ennek a két motornak forgató nyomatéka az indítás közben kisebbedik, minthogy a (12 és 34)alváznak most ezek a mellső motorai. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítás! alaknál, melynél a (105, 106) armatúrákkal, a (107, 108) mágnesező tekercsekkel és a (109, 110, 111) ellenállásokkal bíró két mo­tor van elrendezve, a motorok ós ellen­állások áramköri kapcsolását a szabályozó határozza meg, melynek (112) szabályozó dobja az (a', b', c', d\ e', f, g', h',) hely­zeteket és a (114) reverzáló dobja az (i' és a j') helyzeteket foglalhatja el. A (107 és 108) mágnesező tekercseket a (113) ellen­állás kapcsolja egymással, mely a reverzáló dob (j') helyzetében az egyik mágnesező tekerccsel, annak (i') helyzetében pedig a másik mágnesező tekerccsel van párhuzar mosan kapcsolva. Mindkét esetben a (113) ellenállás áramkörét a (112) dobon lévő kontaktusgyűrű zárja úgy, hogy a mellék­áramkör megszakad, ba a szályozó az (a', b', c', d',) indítási helyzetet elhagyta, mialatt (112) dob egymásután az (a', b', c', d',) helyzetekbe jut, a (109,110,111) ellenállások ismert módon rövidre záratnak, miközben a motorok forgási iránya a (114) reverzálp dob által határoztatik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom