42725. lajstromszámú szabadalom • Újítások a heliografikus eljáráson és ahhoz való szerszám
Megjelent 1908. évi augusztus hó 31-én. MAGY. ggg. Kia SZABADALMI JlgH HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 42725. szám. ÍX/e. OSZTÁLY. Újítások heliografikus eljáráson és ehhez való szerszám. FREY JÁNOS HENRIK ÉS FREY ERNŐ GYÁROSOK SCHAFFHAUSENBEN. A bejelentés napja 1906 október hó 15-ike. Jelen találmány tárgya újítások oly el- | járáson, melynek segélyével képeknek, föliratoknak és rajzoknak megfelelő födőrétegeket heliografikus úton vihetünk üvegvagy kőlapokra, amelyeken azután homokfuvó segélyével állítjuk elő a megfelelő rajzot. A fényérzékennyé tett pigmentpapiros használata, mely elméletileg ezen célra lehetségesnek látszik, a gyakorlatban nem vált bej mert túlságosan körülményes, sok kellemetlen esetlegességnek van kitéve és azonfölűl az expozíció után az üveglapra vagy kőlapra erősítendő papirosnak kellő tapadása sem volt elérhető. Jelen eljárás abból indul ki, hogy már előre, azaz az expozíciót megelőzőleg, kell alkalmas fényérzékeny anyaggal • bevonni a kezelendő üveg- vagy kőlapot és ez utóbbit tenni azután ki a fény hatásának. Fényérzékeny födőrétegül jelen különleges célra összeállított chrómzselatint használunk. A zselatinmasszának minden ponton egyenlő vastagságban való elosztása nehézséggel járt. Ha hígfolyós állapotban Öntik a zselatint az üveglemezre, akkor az utóbbinak pontos szintezésére van szükség, mely azonban az esetben, ha az üvegnek vagy kőlapnak fölülete nem sík, egyáltalában nem eszközölhető, míg másrészt ily hígfolyós massza a száradás után nem fejt ki elegendő ellenállást, a homoksugár hatásával szemben. Azonfölűl a rétegnek megszáradása és megmerevedése túlságosan hosszú időt vett igénybe. Másrészt egy sűrű összeálló oldatot még centrifugális gépen sem lehetett a szükségelt egyenletes vékony rétegben ráöntés útján szétosztani, mivel a túlságosan szívós tömeg nem ömlött el egyenletesen. Ha azonban a lap egyes részén vastagabb volt a réteg, akkor még a legerősebb fénysugár sem tudott annak aljáig hatolni. Ezen nehézségeket jélen eljárás értelmében a legegyszerűbb módon győzzük le olyképpen, hogy a lap szélein segélyléceket alkalmazunk, melyek a lap síkjából 1 m.-nyire, illetőleg oly távolságra emelkednek ki, amily vastagságúra a 'zselatinréteget készíteni akarjuk és hogy aztán az üveglapnak vagy kőfölületnek lehetőleg jó szintezése után sűrű állapotban öntjük rá a zselatintömeget, mire egy a segélyléceken csúszó harántléccel simítjuk le a fölösleges anyagot. Á fönnmaradó vékony réteg egyenletes vastagságban tapad a lemezre és igen gyorsan merevedik meg. Ha nem pontosan sík, vagy éppen görbe fölü-