42722. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás váltakozó áramú commutátoros mótorok számára

mágnesező tekercs reaktanciáját tűlságig ( fokozná, úgy, hogy a nijótor kis hatásfokkal bírna és indítási viszonyai is igen roszszak lesznek. A m|ótornak olyan jellegzetes sebességi görbéje is tehet, melynél a nagy terhelés alatti sebesség elég nagy és dacára annak, kis terhelésnél nem nő bizonyos észszerű, ill. előre megállapított sebességen túl, ha úgy szerkesztetik, hogy mágneses záró körének iegy része nagy terheléseknél igeit erősen telítve legyen, kis terhelésnél 'ellenben telítetlen, ill. igen gyöngén telítve legyen. Ha úgy készül a motor, akkor mágneses záró körében a fluxus sűrűsége nem nőhet arányosan a terhelés növekedésével és hogy a mágnesező tekercs önindukciója sem nőhet oly nagy mérvben. Mivel pedig most nagy terhelésnél a mágnesező tekercs önindukciója kisebb, a motor ellenelektromotoros ereje megfelelően nagyobb lehet, minek aztan pagyobb sebesség és nagyobb munkaeffektus felel meg. Azon- j ban ily szerkezetnél az erősen telített részr ben nagy vásveszteségek következnek majd be a fluxus váltakozó jellege folytán. Egy másik hátrány onnan ered, hogy a különböző mjótoregy ed éknél Jiasznált acér lok permeabilitás-görbéi nagy telítésnél igen eltérnek egymástól úgy, hogy ugyanolyan méretű motoroknak sebességei nagy terhelésnél lényegesen különböznek majd ' egymástól. A jelen találmány szerint már most a kivánt sebességi karakterisztikát azáltal kapjuk meg, hogy a mptor mágnesező tekercséhez az (5) fojtó tekercset, illetőleg impedanciakészüléket párhuzamosan kapcsoljuk. Az impedanciakészülék oly méretű, hogy a mjótor kis terhelésénél vasmagja még nincsen mágneses tekintetben telítve vagy épen csak hogy telítésbe jut úgy, hogy a mágnesező tekercsből a mellékvezetékbe az áramnak csak csekély része vezettetik el. Ha a terhelés nő, az impedanciakésziülék a mágnesező tekercsből már jóval nagyobb áramerősséget fog elvezetni, mivel vasmagja gyorsabban tellttetik, mint a motor mágneses köre. ( Lényeges kellék, hogy az armatúra meneteiben és a mágnesező tekercs-ben az ara— mok a motor terhelésváltozásai közben ne változzanak arányosan, különben az elrendezésnek semmi eredménye sem volna. Pl. ha az armatúrán átfolyó áram nagy terhelésnél háromszor akkora, mint kis terhelésnél, az impedanciakészüléknek nem lesz semmi gyakorlati haszna, föltéve, hogy a rajta átmenő áram arányosan nő az armatúrán és mágnesező tekercsen át haladó áramokkal. Ha ellenben az impedanciakésziü léken átmenő áram nagyobb mértékben nő, mint az armatúrán és a mágnesező tekercsen átmenő áram, hatása olyan lesz, mintha a mágnesező tekercs ampéremeneteinek számát a terheléssel csökkentettük volna. Ezért a motor úgy működik, mintha mágneses köre kis terhelésnél telítetlen, nagy terhelésnél ellenben erősen telítve volina, vagyis sebességkarakterisztiikája megr felel majd oly motorénak, melynek mág-i neses köre nagy terhelésnél erősen telítve van. A készülék haszna még, hogy a motort kis telítéssel, ill. a fluxus kis sűrűségével és kis elektromos veszteségekkel tervezhetjük. Egy másik előnye abban áll, hogy ha méreteit változtatjuk, pl. a menetei számát vagy a mágneses körének méreteit és jellegét, a motor sebességi kiarakteriztikájának alakját ennek megfelelően szabályozhatjuk és így ugyanazt a motort különböző üzemviszonyoknak megfelelően alkalmazhatjuk. Az impednaciakészülékben természetesen elektromos veszteségek is állanak elő, de ezek korántsem akkorák, mint azok, melyek bekövetkeznének, ha a m}ótor mágneses körének egy része nagy terhelésnél telítve volna. Az ily elektromos veszteség gektől okozott hő azonfölül az impedanciakészülékből könnyebben távolítható el, mint a motorból, mivel egyrészt egyszerűbb szerkezetű, másrészt könnyebben lehet ventiláláshoz vagy olajbamártásra alkalmassá tenni. Egy másik előnye is van az így fölszerelt motornak az olyan mőtor f ölött, melynél a mágneses kör egy része nagy terhelésnél