42607. lajstromszámú szabadalom • Hídcsapógát

- 3 -kúpkeivken és az ezen fölerősített csavar­házon megy át. Az alkalmas szerkezetű, el­tolható (E2) csörlő ezt a kúpkereket for­gatja és ezen közben az (e) orsót megemeli, melynek mozgásában a (cj támasztórésznek szabad, a függélyes (m) vezetéken mozgó {d) vége is résztvesz. Ily módon agátbakot az áramlás irányában tetszőleges helyzetbe föl lehet állítani és eme helyzetben moz­dulatlanul rögzíteni. Mikor a gát a záróhelyzetben van (6. ábra), vagyis a (B) gátbakok és (C) duz­zasztótáblák le vannak eresztve, a duzzasz­tás megszüntetése céljából az (E2) mozgató gépezet segélyével először is az egyik (f) kúpkereket és a vele kapcsolt csavarházat kell forgásnak indítani úgy, hogy a gátbak a víznyomásnak engedve fölfelé kezdjen mozogni, amennyiben a duzzasztótáblát magával viszi. Az (f) .kúpkerék forgatását abba hagyjuk, amint a duzzasztótábla a 7. ábrán látható módon a (j) vezetőnyelv tető­pontját elérte. Ezt a müveletet ismételjük minden má­sodik gátbaknál és így tovább, a gát összes bakjainál úgy, hogy a páratlan számú (Cl, C3).... duzzasztótáblák a (D) gáthát (hl) nívó­ján maradjanak fekve, míg a páros számú {C2, C4) .... duzzasztótáblák a (j) nyelvek tetőpontjain fekszenek vagy viszont. Ily módon az egyes duzzasztótáblák kö­zött az (ol) és a duzzasztótáblák alatt az <o2) átömlési nyílások keletkeznek (3., 4. és 7. ábra), melyeken a duzzasztott víz el­folyik és szintje az alsó vizével egyenlővé válik. Mikor a vízszint kiegyenlítődött (H—0), tehát a mozgó gátszerkezetre hydrostatikus nyomás nem hat; ekkor a (B) gátbakokat az (A) hídról tovább emeljük, amennyiben -eme mozgatásra az eddig rögzítőberende­zés gyanánt szerepelt és most a gátbakok emelésére szolgáló mozgatóberendezéssé vált (f) áttevést használjuk, míg a (C) duz­zasztótáblák szabadon függnek az elérni kivánt (HJ) vízszin fölött (8. ábra). Az (f) áttevés mozgatására egy tetszőleges eltol­ható (E2) csörlő, vagy pedig kézi vagy gép­erővel hajtott központi berendezés használ­ható. Amint a gátbakok a legfölső állásukba jutottak, a (C) duzzasztótáblákat fölhúzzuk a hídszerkezet alá, mint ez a 9. ábrán lát­ható. Erre a célra az (A) hídról kezelhető, alkalmas szerkezetű (El) csörlő szolgál. Ezt a folyamatot az összes részeknél is­mételjük, míg az egész mozgatható szerke­zet a fölemelt állásába nem jut. Ha viszont a nyitott gátnyílást zárni akar­juk, első sorban az (f) áttevés és (E) csörlő segélyével a gátbakokat a mély állásukba állítjuk, miközben a (C) duszasztótáblák föl­függesztve maradnak (10. ábra). Ezután az (El) csörlő segélyével a duzzasztótáblákat eresztjük le, míg az egész gátnyílás (D) gát­hátára nem fekszenek (1. a 11. ábrát). A gát mozgásának különböző fázisai a 3., 3a. és 5. ábrán is láthatók. Ha a gátbakot csakis egyik állásában lehet rögzíteni, a (C) duzzasztótáblát a hídon kényszerpályán vezetett (e) támaszték fölső, rögzített (d) végének szabaddá tételével a víznyomás maga nyitja. Az egyes részek kezelése egyébként nem tér el attól, melyet föntebb a minden hely­zetben rögzíthető gátbakok esetére leírtunk, A rögzített (d) vég szabaddá tétele me­chanikus úton vagy önműködően történ­hetik. Mechanikus úton pillanatnyilag végezzük a szabaddá tételt, mikor a hozzá folyó víz­mennyiség pld. felhőszakadás vagy vala­mely magasabban levő víztartály hirtelen leeresztésével túlságosan gyorsan megnöve­kedik. Ha pld. a 6. ábrán a (d) csuklót nem az (e) csavarral, hanem egy fogasrúddal kötnők össze, mely egy elreteszelő kilinccsel föl­szerelt fogaskerékbe fogódzik, a (d) csuklót hirtelenül szabaddá lehetne tenni oly módon, hogy az elreteszelő kilincset a fogaskerék­ből kikapcsoljuk úgy, hogy a fogaskerék forgásnak indulhat és a víznyomás által fölfelé szorított fogasrúd mozgását lehetővé teheti. A (d) csuklónak önműködően történő, hir­telen szabaddá tétele oly duzzasztóberen­dezéseknél alkalmazható, melyeknek a gát nyílását télen is el keli zárniok. Ha ugyanis néhány duzzasztótáblát a fölső víz befagyott

Next

/
Oldalképek
Tartalom