42607. lajstromszámú szabadalom • Hídcsapógát

állapotánál fölhúzunk, a keletkező áramlás következtében nagyobb jégtáblák indulhatnak mozgásnak, melyek az eddig zárva volt duzzasztótáblákba ütközhetnek. Ez az ütés minden esetben nagyobb hatást gyakorol, mint a hydrostatikus nyomás úgy, hogy a gátbakok maradandó deformálódása léphetne föl, ha a lökések a gátbakok statikai számításánál alapul vett erőknél nagyobb erőket fejtenének ki. A gát önműködő kinyílása következtében azonban ily deformálódások föl nem léphetnek. Ugyanis ha pld. az (f) fogaskereket kétrószűen képezzük ki akként, hogy a belső, a talajdonképeni fo* gaskereket képező résszel csapok segélyével kötjük össze, eme csapokat akként méretezhetjük, hogy azok a jégtábláknak a gátbakokra gyakorolt ütése következtében elnyirassanak, még mielőtt a gátbakok lényeges részeiben a rugalmassági hatást túllépő deformációk lépnének föl. A csapok lenyiratása következtében a fogaskerék megengedi az orsó hirtelen fölemelkedését és így a duzzasztótábla kinyílását. Az egész duzzasztótestet képező egyes (C) duzzasztótáblák és a gátnyílást határoló pillérek között (3. és 3a. ábra) hézagok keletkeznek, melyeket (n) tömítőtűk segélyével lehet elzárni. Eme hézagokat a szükségletnek megfelelően nyitni és így a duzzasztott vízszint szabályozni lehet. Ugyanis lehetséges az egész duzzasztótest bármely tábláját a vízszin ki nem egyenlített állapotánál nyitni és a szükségletnek megfelelően ismét elzárni. Ha a duzzasztótáblák maguk is a már említett módon meg vannak osztva, a víz hozzáfolyását a táblák részeinek mozgatásával is szabályozhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hidas csapógát, azáltal jellemezve, hogy a duzzasztótáblák a csupán a hídon fölfüggesztett és rögzített gátbakokkal forgathatóan vannak összekötve úgy, hogy a gátbakok az áramlás irányában fölnyithatok és ezen közben a duzzasztótáblákat magukkal viszik. 2. Az 1. alatt védett hidas csapógát foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gátbak egy a híddal forgathatóan kapcsolt fölfüggesztő keretből és egy tartóvagy támasztórészből áll, mely egyik , végén forgathatóan van a fölfüggesztő kerettel összekötve és másik végével tetszőleges, a hídra szerelt kényszerpályán van vezetve, amelyen, vagy bármely tetszőleges, vagy csak egy bizonyos előre meghatározott helyzetben rögzíthető úgy, hogy a gátbak a víznyomás átvitelére alkalmas módon rögzíthető. 3. Az 1. alatt védett hidas C3apógát egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gátbak támasztórészének a hídon rögzíthető vége a rögzítőberendezéssel oldható kapcsolatban van, hogy ne csak a gát fokozatos nyitása és zárása, hanem bármely helyzetében hirtelen nyitása is lehetséges legyen. 4. Az 1. alatt védett hidas csapógát egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gátbak egy fölfüggesztő keretből áll, mellyel legalább két támasztórúd van összekötve, amelyek egy a hídon alkalmazott berendezés segélyével magassági irányban tetszőleges helyzetben rögzíthetők. 5. Az 1. alatt védett hidas csapógát egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gáthát nívójából az áramlás irányában vezetőnyelvek állanak ki, melyeken a gát nyílásánál a duzzasztótáblák alsó végei csúsznak. 6. Az 1. alatt védett hidas csapógát egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,. hogy a gátnyílást egyetlen duzzasztótábla zárja el és a pillérek között alkalmazott vezetőnyelvek a duzzasztott víz szintjéig emelkednek, hogy a duzzasztótábla alsó vége a gát nyitásánál állandóan vezetve legyen, míg a duzzasztótábla teljesen a duzzasztott víz szine fölé nem emelkedett. i6 rajzlap melléklettel.1 , ÁLLAS ftÉÖZVÉNY ' ÁA8A&ÁG NYOMDÁM aOwAPfcTTEK