42607. lajstromszámú szabadalom • Hídcsapógát

készt ve, hogy az áramlás irányában a híd .alatt fölcsapható. Ebből a célból a gáthát fölött függ és a víznyomás hatása ellen a hídon rögzíthető. A gátbak rögzítése kétféleképen történhetik, vagy csupán az alsó állásában van rögzítvf, mely állásában a víznyomás átvételére alkalmas, (mint azt később ismertetni fogjuk), vagy pedig tetszőleges helj'zetben rögzíthető. Rögzítés alatt mindkét esetben azt értjük, hogy a tábla •öStabil egyensúlyban van». Emez utóbb jelzett elvnek felelnek meg szerkezeti tekintetben az 1. és 2. ábrán látható általánosabb foganatosítási alakok, még pedig a következő módon: A (B) gálbak (1. ábra) a (g) fölfüggesztőkeretből áll, melyen a (C) duzzasztótábla függ. Ez a (g) fölfüggesztőkeret a vízszintes (b) tengely körül forgatható, mely az •{A) híddal létesít összeköttetést és a duzjsasztandó vízfolyás áramlási irányára merőleges. Eme (g) kereten (a)-nál a (c) tartó vagy támasztórész van forgathatóan megerősítve, mely szabad (d) végével az (m) kényszerpályán mozog, még pedig általában sík görbén. A (d) végei eme kényszerpálya bármely pontján rögzíteni lehet az {e) orsó és (f) rögzítőberendezés segélyével. Az. (e) orsó a (e) támaszték (d) végével -csuklósan van összekötve és a megfelelő áttevéssel kapcsolt csavarházból álló (f) rögzítőberendezésen megy át, mely az orsót tetszőleges helyzetben rögzítheti. Ha az (f) TÖgzítőberendezést az (E2) gépezet segélyével, mozgatjuk, az (e) orsó az (f) berendezésben eltolódik és a (d) csukló által vehetve az (m) pályán elmozdul, mely pálya a (b) forgástengelyre merőleges síkban van ' kiképezve. Ily módon a gátbakot a pontozva í jelzett (b, al, cl, dl, el) állásba lehet fölállítani. Ha a gátbak eme jelzett általános alakjánál a (c) támasztótagot elhagyjuk (2. ábra), =a (g) fölfüggesztőkeretet és a (C) duzzasztótáblát a fölfüggesztő kerettel összekötő (a) tengely két végén egy-egy (e) orsót kell alkalmazni, mely két orsót oly célból, hogy .a fölfüggesztőkeretet elforgassák, azonos -forgásnak kell indítani. A gátbaknak a 2. ábrán látható alakja lehetővé teszi, hogy a gátbakok a fb, a) és (b, al) helyzetek között levő tetszőleges pontban rögzíttesseuek. Ha a gátbakot — mint azt már említettük — csak a legalsó állásában kell rögzíteni, hogy a víznyomást átvihesse, elégséges, ha a (c) támasztótog szabad végét az (m) pályán csakis a (d) helyzetben rögzítjük valamely alkalmas módon. Ekkor a rögzítőrúd (e) orsó el is maradhat. Eme (d) vég kikapcsolásával — mi a később leírandó módon történik, — a gátbak labillá válik, minthogy a (d) vég az (m) pályán szabadon mozoghat. A gátbaknak alsó, a gáthát felé fordult vége az (a) tengelyt viseli, melyen a (C) duzzasztótábla van fölfüggesztve; ez a tábla egy darabból, vagy több részből állhat, A 3a. ábra szerint a (Cl) duzzasztótábJa nincs megosztva, a (C2) tábla külön csappanóval fölszerelt tábla, a (C3) tábla egy keret, melyben zsiliptábla tolható el, végül a(C4) tábla ugyancsak egy keret, melyben egyes tűk foglalnak helyet. A (C) duzzaszfcótábla alsó végével a (D) zsilipháton fekszik, mely akként van alakítva, hogy a (h, hl) szintjéből egyes, az áramlás irányában enyhén emelkedő (j) nyelvek álljanak ki. Mikor a gát a záróhelyzetben van, a duzzasztótábla az átmenő gátháton nyugszik, míg a gát nyílásánál a vezetőnyelvek emelkedő fölülete mentén csúszik. Ha a gátnyílást egész hosszában egyetlen duzzasztótábla zárja el, a hídpillérek vonalában elrendezett (j) nyelvek annyira fölemelkedhetnek, hogy a duzzasztótábla " alsó vége mindaddig ezeken mozogjon, míg a duzzasztott vízből ki nem lép. Ezt a leírt mozgatható duzzasztóberendezést a következőkben leírt módon mozgatjuk, mely leírásnál az általánosabb eset helyett a 3—11. ábrán látható különös esetet vesszük alapul. Az (A) tartószerkezetet képező rácsozott hídon a (c) támaszték szabad (d) vége függélyes (m) vezetéken, mozog, melyen a (k) futómacska segélyével van rögzítve. A (d) csuklót az (e) orsó mozgatja, mely az (f)