42599. lajstromszámú szabadalom • Kontroller elektromos mótorok számára

ben a szabályzó-ellenállásoknak fokozatos ki- és bekapcsolása által történik s csak úgy mint a motorok soros- és parallelkapcsolása a kocsivezető által közvetlenül működtetett főkapcsoló — a sebességszabályzókapcsoló — segélyével, míg a fegyverzetek átkapcsolása egy mellékkapcsoló — reverzálókapcsoló — segélyével végzi, melyet a kocsivezető közvetlenül nem, hanem csak a főkapcsoló révén menesztők segélyével működtethet. Az 1. és 2a., illetve az la. és 2. ábrák összehasonlítása mutatja, hogy az előremenet fékkapcsolása megegyezik a hátramenet menetkapcsolásával és viszont a hátramenet fékkapcsolása az előremenet menetkapcsolásával, tehát úgy a hátramint az előre-menetnél a reverzáló-kapcsoló ugyanazon helyzetei, és kontaktusai használhatók, csak szerepük cseréltetik föl. A 3.—7. ábrák szerint úgy a fő- mint a mellékkapcsoló dobkapcsoló gyanánt van szerkesztve mozgó kontaktusszegmensekkel és álló kontaktusujjakkal, a találmány tárgya azonban természetesen más tetszés szerinti kontrollerre is alkalmazható. Az (1) főkapcsolót a kocsivezető a (3) forgattyúval közvetlenül működtetheti, az (5) mellékkapcsoló (4) tengelye azonban nem all kapcsolatban a (6) reverzáló-emelővel, mely csak a főkapcsolót a mellékkapcsolóval összekötő és a főkapcsoló mozgását a mellékkapcsolóra közvetítő fordítómű átállítására szolgál. A főkapcsoló tengelyére két (7) és (8) zárótárcsa van erősítve, melyek közt egy (9) menesztőcsiga van ágyazva. Ez utóbbi a főkapcsoló nyugalmi helyzetében a (11) csapon forgó (12, 13) szögemelő villás (10) végébe kapaszkodik úgy, hogy ha a főkapcsoló egyik vagy másik irányban forgattatik, a (9) csiga a (12, 13) szögemelőt — még mielőtt az (1) kapcsolódob az első kapcsolóhelyzetbe kerülne — egyik vagy másik irányban kilengeti. A (12, 13) szögemelő ezen kilengése eszközli az (5) mellékkapcsolódob forgatását, valahányszor a fókapcsolódob nyugalmi helyzetéből ki-, vagy vagy oda-vissza mozgattatok. A (12, 13) szögemelő már most az előbb emiitett fordítómű közvetítésével van az (5) mellékkapcsolódobbal összekapcsolva. A mellékkapcsolódob 4 tengelyének fölső végén a két körívalakú (15, 16) vezetékkel bíró (14) kulissza van erősítve. A vezetékekbe egy-egy (17 ill. 18) görgő nyúlik, mely a (19) tolókar alsó lapjára vannak szerelve. A (19) tolókar foroghatón van a szögemelő (13) karjának (20) csapjára ágyazva, mely a kulissza (15, 16) köríves vezetékeinek középpontjába esik úgy, hogy a (17 és 18) görgők a (19) tolókár kilengésekor akadálytalánul mozoghatnak a (15, 16) vezetékekben. Nyugalmi helyzetükben a (17, 18) görgők (15, 16) vezetékeikben a (4) tengely két oldalán fekszenek úgy, hogy az (5) mellékkapcsolódob forgásában meg van akadályozva. Ha azonban a (19) tolókart jobbra vagy balra kilengetjük annyira, hogy a (18) illetve a (17) görgő kilép (15 ill. 16) vezetékéből, míg a másik görgő vezetékében marad, úgy a mellékkapcsolódob a (12, 13) könyökemelő forgatása és a (19) tolókarnak a (21) nyíl irányában való ideoda mozgatása esetén el fog forgattatni, még pedig egyik vagy másik értelemben, aszerint, amint a (17) vagy (18) görgő áll kapcsolatban a (15) ill. (16) vezetékével. A (19) tolókar átállítására a (22) excenter szolgál, mely a (19) tolókar (23) hosszkivágásába kapaszkodik és a (6) reverzáló-emelő segélyével forgatható (24) csapra van erősítve. Hogy a főkapcsoló csak a reverzálókapcsoló két munkahelyzetében és viszont az utóbbi csak a főkapcsoló nyugalmi helyzetében legyen elfordítható, úgy a főkapcsoló, mint a menetreverzáló-emelö csapja egy-egy (7) ill. (25) zárótárcsával van ellátva (l., 5. és 6. ábra), melyek ismert módon kapaszkodnak egymásba. A főkapcsoló a reverzáló-emelő és a mellékkapcsoló különböző kapcsolási helyzeteinek biztosítására a (8) tárcsa a (26) bevágásokkal, a (25) tárcsa a (29) bevágásokkal és a kulissza a (30) bevágásokkal van ellátva, melyekbe a (31) ill. (32) akasztókilincsek kapaszkodnak. A mellékkapcsolónak az 5. ábrában jel-