42588. lajstromszámú szabadalom • Kazántápláló berendezés
— 2 — gítőbe, azon célból, hogy a nyomás kiegyenlítés megkezdessék, mire az előmelegítőből víz áramolhatik a kazánba. A (6) előmelegítővezeték (15) elzárószeleppel és az (1) előmelegítő belsejében több harangszerű (17) gőzkibocsátással van ellátva, melyek, mint ezt a 6. ábra pontozottan mutatja, lefelé is állhatnak, miáltal a fenekén fekvő víz a legrövidebb idő alatt époly gyorsan melegíttetik, mint a tápvíz többi része. A (7, 8) vezetékek szintén (20, 21) elzárószelepekkel vannak ellátva. A (15, 20, 21) szelepek átbocsátókeresztmetszete egyenlő és a (15, 20) szelepek egy kettős szeleppé egyesíthetők. Az (5) táplálófej több kazánt is táplálhat; a táplálófej üreges része el is hagyható. Az (1) előmelegítő, továbbá a (22) vízállásmutatóval a légkibocsátás céljából (23) háromfúratú csappal bíró (24) vakuummanométerrel és hidegvízbefecskendezéssel is lehet ellátva. Utóbbi a (25) hidegvízbevezetésből (1. ábra), — mely a (26) szeleppel elzárható és melynek nyílása előtt az (1) előmelegítőben a (27) porlasztólemez van elhelyezve, — vagy egy gőzinjektorból (5. ábra) állhat, melybe egy gőzszelepen át gőz és két visszacsapószelepekkel ellátott (28, 29) csővezetéken át víz vezethető be. Az (1) előmelegítő nyomáscsökkentő- és töltőberendezésének a 4. ábrán'föltüntetett kiviteli alakjánál az előmelegítő (8) töltővagy tápvezetékének (21) szelepe két üléses visszacsapószelep gyanánt van kiképezve, mely a töltésperiodust önműködően a kiürítőperiodushoz sorakoztatja. A (8) vezetéket magasabban vagy mélyebben fekvő víztartány táplálhatja. Az utóbbi, esetben a (3) tartány vízszinétől számítva, az egész 7 m. magasságig egy (30) tartány (6. ábra) lehet bekapcsolva, mely az előmelegítőben képződő vákuum folytán önműködően megtelik és melynek űrtartalma körülbelül megfelel az előmelegítő egy töltésének. A négy periódusban, nevezetesen tápláló-, nyomáscsökkentő-, töltő- és előmelegítőperiodusban történő táplálás a következő módon megy végbe: Ha a nyomás a gőzkazán és az előmelegítő között egészen vagy csaknem (például egész 2 atm.-ra) kiegyenlíttetett, illetve a tápvíz ugj7 anazon vagy megközelítőleg ugyanazon hőfokra melegíttetett, mint a kazánvíz, akkor a (11) tolattyú nyitása által a táplálóperiodust bevezetjük. A tápvíz a (13) hasítékon vagy csatornán át a kazánba folyik, míg a (12) hasítékon vagy csatornán és a (14) csövön át a gőz a kazánból az előmelegítőbe a tápvíz fölé áramlik és a nyomáskiegyenlítést fentartja vagy létrehozza. Ezáltal a tápvíz gyorsan, megszakítás nélkül és zajtalanul, valamint lökésmentesen a kazánba áramlik. Minthogy a (12) gőzcsatorna korábban nyittatik, mint a (13) vízcsatorna, ennélfogva a táplálás még körülbelül 2 atm. nyomáskülönbség jelenléte mellett is bevezethető, ami oly esetekben, melyekben gyors táplálás szükséges, igen kedvező. Az utolsó 2 atm. kiegyenlítése ugyanis aránylag sokáig tart, míg ellenben a kazán és az előmelegítő vizének hőmérsékletkülönbsége már csak csekély. Ha a tápvíz kifolyt, amit a (22) vízállásüvegen figyelhetünk meg, akkor a (11) tolattyút elzárjuk, miáltal a táplálóperiodust befejezzük és a nyomáscsökkentő periódusra térünk át. Ezen periódust a (20) szelep nyitása által vezetjük be úgy, hogy a gőz az (1) előmelegítőből a víztartányba távozik és a víz melegítésére hasznosíttatik. Ha a nyomás az előmelegítőben kellően csökkent, akkor az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél a (20) szelepet elzárjuk és a (21) szelepet nyitjuk, míg a 4. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (20) szelep nyitva marad és a (21) visszacsapó szelepet a víznyomás önműködően kinyitja. A (21) szelep kétüléses; ezen szelep fölemelkedésénél a (7) csővezetéket elzárja, azon célból, hogy a tápvíz ne kerülhessen a nyomáscsökkentő vezetékbe. Ennekfolytán a töltésperiodus következik be, melynél a víz a víztartányból a (8)
