42588. lajstromszámú szabadalom • Kazántápláló berendezés

vezetéken át az előmelegítőbe áramolhatik; a beáramlás kezdetén a víz hűtőhatása folytán az (1) tartányban vákuum keletkezik. Emellett az először befolyó víz a (11) tolattyút elfödi és a tolattyú részére hydraulikus elzárást képez, mely a tolattyúnak esetleges tömítetlenségeit a töltésperiodus alatt hatástalanná teszi. Ezen körülmény mellett az előmelegítő többnyire megtölthető, ha a víztartányban a víz hőmérséklete 50° C.-nál nem nagyobb. Ha a víz hőmérséklete magasabb, pl. egészen 100° C.-ig emelkedett, akkor a (26) szelepet ki kell nyitni és a (25) vezetéken át hideg vizet kell beáramoltatni, azon célból, hogy az előmelegítőben megfelelő vákuumot állíthassunk elő. A hideg víz a (27) lemezen szétporlódik és a gőzt kondenzálja úgy, hogy a vákuum képződik és a tartányból meleg víz áramolhatik be. Mozdonyoknál, adott esetben mélyen fekvő víztartányoknál is, injektort (5. ábra) rendezünk el, mely ezen víztartány^ és az (1) tartány közötti csővezetékbe van kapcsolva és a tápvizet a nyomáscsökkentő periódus után egy alant leírandó kettős vezetéken át az (1) előmelegítőbe nyomja, mire működésen kívül helyeztetik. Ezután a lehűtés által előállított vákuum szívja be a tápvizet és ezáltal az előmelegítő megtelik. A gőz az injektor belső fuvókájába lép be és a vizet először a szűk (28) csővezetékből szívja be; a szélesebb (29) csővezetékből a víz csak akkor lép be az injektorba, ha a (28) csővezetéken át beszívott víz a kellő vákuumot előállította. A (29) csővezetéken át beszívott víz az előmelegítőbe szoríttatik, melyben vákuumot állít elő. Az injektor a gőzszelep nyitása után azonnal biztosan működésbe lép és az előmelegítőbe való befecskendezés a legrövidebb idő alatt következik be. Ha az előmelegítő űrtartalmának kb. s/4

részében megtelt, amit a (22) vízállásmutatóüvegen figyelhetünk meg, akkor az 1. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a (21) szelepet és a 4. ábrán rajzolt kiviteli példánál a (20) szelepet zárjuk el, miáltal a töltésperiodust befejezzük. Ezután a (15) szelep nyitása által az előmelegítőperiodust vezetjük be, melynél a gőz a kazánból a (6) vezetéken és a (17) kibocsátásokon át az előmelegítőbe áramlik és ennek vizét melegíti. Az elömelegítőgőz kondenzálódása folytán a tápvíz mennyisége növeltetik, tehát az előmelegítőt ezen ok folytán is űrtartalmának csak kb. */* részében kell megtölteni. Az előmelegítő periódust a töltésperiodus befejezése előtt is bevezethetjük, minthogy a vákuum megszüntetése hosszabb időt igényel, mely idő alatt az előmelegítő, dacára a (15) szelep nyitott helyzetének, megtelhetik. Ha a nyomás teljesen vagy egészen 2 atm.-ra kiegyenlítetett, akkor új táplálóperiodus vezethető be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kazántápláló berendezés a gőzkazán és a víztartány közé bekapcsolt előmelegítővel, mely egy előmelegítővezeték és egy gőz- és vízcsatornával bíró tápfej által van a gőzkazánnal összekötve, jellemezve azáltal, hogy a táplálófej a (11) tolattyúval van ellátva, melynek (12 gőzcsatornája oly módon van a (13) víz) csatorna előtt elrendezve, hogy a tolattyú nyitásánál a gőzcsatorna korábban nyílik, mint a vízcsatorna, azon célból, hogy a kazánt a nyomás teljes kiegyenlítése előtt tölthessük. 2. Az l. igénypont szerinti kazántápláló berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az (1) előmelegítő a vákuum előállítása vagy növelése céljából hidegvízbefecskendezéssel bír. 3. A 2. igénypont szerinti kazántápláló berendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a hidegvízbefecskendezést egy gőzinjektor végzi, mely két, egymásmögött elrendezett, visszacsapószelepekkel ellátott (28, 29) csővezetéken át vizet szív be. 4: Az 1. és 2. igénypont szerinti kazántápláló berendezés kiviteli alakja, jelle-