42536. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsikapcsoló

lyukán menne keresztül, mint a régebbi kapcsolókészülékeknél, a vonóhorog fölső oldalán lévő nyitott hasítékkal vagy a (q2) kivágással áll kapcsolatban. Ezáltal lehetővé tesszük, hogy az (u) lánctagot és a (t) kap­csolóhorog (tl) orsóját rövidebbre készítsük, mint a régebbi szerkezeteknél. A lengethető (r, rl) hordrész mellső (v) szélei, mint az a rajzból látható, úgy vannak _ alakítva, hogy úgy mint előbb, a kapcsolóhorog hátsó vil­lás (t2) végét vezetik és működtetik és a horgot neramúködő helyzetben tartják (3. és 4. ábra) és pedig akként, hogy meggátol­tassák, miszerint a lengethető hordrész és annak működtető eszközei nem szándékolt módon a tolatásnál előforduló lökések be­folyása alatt oly helyzeteket vegyen föl, mely helyzetek a kapcsolóhorognak lehetővé teszik, hogy oly pillanatban essék a kapcso­lási helyzetbe, amikor az önműködő kap­csolás nem kívántatik. A lengethető hordrész alsó külső (r3, r4) végrészei horogalakúak és különböző ma­gasságokban vannak elrendezve, hogy a kapasolóhorog (t2) végdarabja mint előbb, kibillentett helyzetben tartassék, mint azt a 4. ábra mutatja. A lengethető (r, rl) hordrész működteté­sére való eszközök különbözők lehetnek. A rajzon föltüntetett kivitelnél ezen eszközök egy kengyelalakú (1) emeltyűkarból álla­nak, mely a laza (2) lánc segélyével az (r, rl) lengethető hordrész hátsó (r2) karjával van összekötve és egy harántirányban fekvő lengő (la) tengely egy részét képezi. A leg­célszerűbben az (n) mellgerendán elrende­zett (lb) csapágyakban ágyazott (la) ten­gely, végein (3) kéziemeltyűkkel van el­látva, melyek segélyével a kocsi egyik vagy másik oldaláról működtethető. A szerkezet olyan, hogy ha az (1) kart gyorsan fölemel­jük, akkor a lengethető hordrész (r2) karja a (2) lánc által hirtelen fölfelé lendíttetik és a hordrész külső része kifelé és lefelé for­gattatik. Ezen mozgás következtében a hord­rész fölső horogszerű (4) részei a kapcsoló­horog (t2) végdarabjával kapcsolatba jönnek és ezen horgot a bekapcsolt, vagyis kap­csolóhelyzetből (1. és 2. ábra) a nemkap­csoló, vagyis nemmúködő helyzetbe moz­gatják, amennyiben a végdarab a csapágy­állvány külső (5) szélei mentén mozgatta­tik és így lehetővé tétetik, hogy a horog a 3. és 4. ábrán látható nemműködő helyzetbe essék. Amennyiben a leeső horOg a lenget­hető hordrészhez támaszkodik, ez utóbbinak az (1) kar és (2) lánc által megkezdett moz­gását befejezi. Ha az (1) kart lenyomjuk, akkor a lengethető hordrész (r2) karjára hat és azt lenyomja, miáltal ezen hordrész külső része fölfelé és hátra forgattatik; emellett annak horogszerű (r3, r4) részei a (t2) vég­darabot a csapágyállvány külső (5) széle fölé emelik és lehetővé teszik, hogy a kap­csolóhorog a kapcsolóhelyzetbe essék, mire a (t2) végdarab ezen szélek fölső végein al­kalmazott (5a) mélyedésekben fekszik (1. ábra). Minthogy a (2) lánc laza, a csapágy­állvány, lengethető hordrész és kapcsoló­horog mozgásait lehetővé teszi anélkül, hogy az (1) emeltyűkar hatását befolyásolná. Hogy a lengethető hordrész a nem működő helyzetben (3. és 4. ábra) még biztosabban tartassék, a csapágyállvány (hl) oldalpofái a mellső irányban annyira meghosszabbítha­tók, mint az (h6)-nál látható úgy, hogy a hordrész szomszédos (r) oldalrészének külső (v) szélein túl nyúlnak, mihelyt ez utóbbi azon helyzetbe előre billentetik, melyben a (t) kapcsolóhorog nemműködő helyzetében van. Ezen helyzetben a (t) kapcsoióhorog villaalakú hátsó (t2) vége az oldalpofák ki­ugró (h6) részei alatt fekszik, miáltal meg­gátoltatik, hogy a (t2) vég fölemelkedjék és lehetővé tegye, hogy a lengethető hordrész nem szándékolt módon az önműködő kap­csolás helyzetébe mozogjon. A szerkezet azonban olyan, hogy ha a lengethető hord­rész külső része az (1) kar által közvetle­nül fölfelé és hátrafelé mozgattatik, mint azt föntebb leírtuk, a kapcsolóhorog hátsó (t2) vége a csapágyállvány (h6) részeitől föl­szabadul úgy, hogy a kapcsolóhorog a kap­csolóhelyzetbe mozoghat (1. és 2. ábra). A (hl) oldalpofák alsó vége úgy, mint előbb, (6) oldaltoldatokkal bír, melyek meggátol­ják, hogy a (t2) végdarab (t3) ágai túlságo­san kifelé mozogjanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom