42509. lajstromszámú szabadalom • Nyomáscsökkentő szelep
agy és egy (P) süveg közé van befogva, araellett pedig a diafragma mögé egy (Pl) nyomófej van helyezve, mely a süveg (Ql) hüvelytoldatában elrendezett (Q) rúgó hatása alatt áll. A (Q) rúgó feszültsége az (RÍ) gyűrűvel fölszerelt (R) csavarorsó segélyével szabályozható, míg az egyes részeknek a beállított helyzetben való rögzítésére az (S) csavaranya szolgál. A 3. ábra szerinti kivitelnél ezen célra egy (Y) rögzítő hüvely van alkalmazva, melynek belső csavarmenetei az (R) orsó külső csavarmeneteivel kapcsolódnak. Az (Y) hüvely amellett külső oldalán is, azonban másféle emelkedésű, csavarmenetekkel van ellátva, melyek a rúgót befogadó köpeny csavarmeneteivel állnak kapcsolatban. Ennélfogva, midőn a csavart a szelep szabályozása céljából a föltüntetett (Yl) kulcs segélyével beállítottuk, a kulcs másik (Z) végét az (Y) hüvelybe tolhatjuk és azt erősen becsavarolhatjuk. Ily módon a csavar helyzetét a kulcs használata nélkül nem lehet megváltoztatni. A 3., 4. és 5.' ábrán látható kivitel, mint a rajzokból is kitűnik, az 1. és 2. ábra szerinti kiviteltől, ami a gyakorlati működést illeti, csak kevéssé tér el. A fő különbség a diafragma, födősüveg és a beállító szerkezet eltérő elhelyezésében áll, amennyiben ezen részek a 3. és 4. ábra szerint a főszelep köpenyének alsó végéhez, az l. ábra szerint pedig a szelepköpeny oldalához csatlakoznak. A segédszelep szintén eltérőleg van elrendezve, amennyiben függélyes és a főszeleppel párhuzamos helyzetű, amellett pedig a diafragma középpontja fölött foglal helyet, de máskülönben ugyanúgy működik, mint az 1. ábra szerinti kivitelnél. A 3. ábrán a diafragma mozgásának fokozására szolgáló szerkezet van föltüntetve, mely alacsony nyomású berendezéseknél nagy fontossággal bír. Ezen szerkezet két (81) és (T) emelőből áll, melyek a szelepköpenybe erősített (TI) gyűrűre vannak forgathatóan ágyazva. A rövidebb (Sl) emelő egyik oldala a segédszelep (Ml) orsójával érintkezik, másik oldala pedig a hosszabb (T) emelőnek egy közbenső (ü) kiugrásán nyugszik. Az (U) kiugrás alsó oldala a diafragma középpontjára fekszik úgy, hogy ily módon a diafragma kezdeti mozgása az emelők útján közvetlenül vitetik át a segédszelep orsójára, míg a diafragma további mozgása először a hosszabb (T) emelőre hat, melynek vége a diafragma közepén túlér és a rövidebb emelővel ennek egy.közbenső pontjában érintkezik úgy, hogy a rövidebb emelő elmozdulását lényegesen megnagyobbítja, midőn a diafragma és ezzel együtt az alsó emelő is elmozdul. Mint már említve volt,, a két kiviteli alak működési módja lényegileg megegyezik és a következőkben áll: Ha a gőzt az (II) szelepkamrába bocsátjuk, akkor a (D) dugattyú alsó oldalára ható nyomás az egész (Bl) szelepszerkezetet fölfelé szorítja és így a (C) szelepet, valamint az alsó (FI) dugattyút fészkéről fölemeli. A főszelep megnyílása folytán a gőz a már említett módon és a kivánt nyomás alatt a fűtőhálózatba vagy más rendszerbe juthat, ami ha megtörtént, a szelep ezen nyomást önműködően és állandóan fönntartja a következő módon: A diafragma rúgója úgy van ^beállítva, hogy a fűtőhálózatban vagy más rendszerben föntartani kivánt nyomásnál a diafragma rúgója a (K) segédszelepet visszatolva, vagyis nyitva tartsa. Ha a nyomás ezen megállapított érték fölé emelkedik, akkor a gőz a diafragmát kifelé nyomja és így a (K) segédszelepet szabaddá teszi úgy, bogy az (M) rúgó a segédszelepet fészkére nyomhatja. Ennek következtében a gőznek a (Dl) kamrából a (Jl) csatornán keresztül a rendszerbe vezető útja elzáródik és a nyomás a (D) dugattyú fölött addig emelkedik, míg csak a kezdeti nyomást, mely a dugattyút fölemelte, le nem győzi és ezáltal az egész (Bl) szelepszerkezetet lefelé nem szorítja. Mihelyt az 1. és 2. ábrán látható szelepszerkezet lefelé kezd sülyedni, az (FI) dugattyú az (F) nyílásba lép, mielőtt a (C) szelep elérné fészkét és ily módon a gőz kiáramlását elzárja úgy, hogy a gőz az (El) kamrában marad és ott párnát képez a (C) szelep alatt, mely ennek folytán a lesülyedésben hátráltatva van. Ha most a nyomás a (Dl)
