42443. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

— 6 rendezéssel is bírhat, (hogy a szivattyút | befolyásolja, azonban célszerűbb a légtar­tánybán a nyomást megközelítő leg állan­dóan tartani és pedig a szivattyúk részére alkalmazott külön szabályozó működése ál­tal, mely csak a tartány mindenkori nyo­másához képest fejt ki hatást. Folytonos üzem biztosítására két vagy több gázfej­lesztő rendezhető el. Ezen esetben az egyik gázfejlesztő kikapcsoltatik, kiüríttetik és újból megtöltetik, mialatt a másik vagy a többi gázt fejleszt. Ajánlatos a munkahen­gerben jnézőlyukákat elrendezni, melyek kvarctárcsával vannak bevonva, hogy az égési láng színét megfigyelhessük. Az erőigép beeresztő- és kipuffogó sze­lepei részére leírt vezérműhajtások helyett más vezérműhajtások is alkalmazhatók és a mptor átkormányzással is bírhat. A fönt leírt egy lengő- és gördülőmozr gást végző szelepemeltyűvel bírp vezérmű­hajtás előnybe helyezendő, mert mindig szükség lehet arra, hogy a megindításnál a kipuffoglószelep vagy a beeresztő szelep a tartány teljes nyomásával szemben nyit­tassák, ami nagy erőkifejtést igényel. ' A megindításnál nem kell sűrítésnek je­len lennie és többhengerű .motoroknál a tartányok teljes nyomása ja beeresztősze­lepek kis tömítetlensége folytán a henge­rekbe szivároghat. A kipuffog,ó szelep zá­rásának időpontja a szabályozjótól vagy a bevezető,szelepnek a töltést szabályozó emeltyűjétől függhet. Ha az első gyújtás a Diesel-motoroknál szokásos módon történik, és pedig a (60) kipuffogószelep (8. és 9. ábra) szabályo-ZdtSdi €'S vezérműemieltyűnek oly módon való mozgatása mellett, hogy a sűrítés 30 atmoszféránál nagyobb, akkor a födélben a friss levegő részére szortyogószelepet kell elrendezni és a töltésnyomást a meg­indítás folyamata alatt növelni kell. Egy­szerűbb azonban, ha a fönt leírt gyújtó­készülékek egyikét használjuk e célra. A töltések meggyújtása egy állandóan égő láng segélyével is történhetik. A fönt leírt erőgép egy különös előnye abban áll, hogy a hengerfödélben könnyen elrendezhető, aránylag kis szelepekkel aké­pen foganatosítható, hogy nagy sebesség­gel és zajtalanul jár, minthogy a forgaty­tyúcsapnyomás mindig ugyanazon irány­ban lép föl. Ha ezen gépek átkormányzással láttat­nak el, iákkor célszerűen alkalmazhatók járművek és hadihajók hajtására. Ezen cé­lokra előnyös a légszivattyút az erőgépek­től különállóan elrendezni, mert ily módon a szivattyúk és a munkahengerek között úgyszólván rugalmas átvitelit érünk el és a szivattyúk mindig ugyanazon irányban futnak, míg az erőgép átkormányozható. Hogy a gépet bármely dugattyúhelyzetnél megindíthassuk, legalább három munkahen­gert kell elrendezni. A 11—14. ábrák a leírt motornak hajó­üzemhez való alkalmazását mutatják, fo­lyékony tüzelőanyag Jiaszmálata mellett. Megjegyzendő, hogy példaképen nagy munka­bírású gépcsoportot, csavaronként 4000 ló­erőt tételeztem föl. Ezen esetben a sűrített levegőt előállító , berendezés üzemszempontokbiól a tulaj don­képeni üzemgépektől teljesen különáll. A két csavar mindegyikéhez, hat (87—92) erő­henger tartozik, melyek átkormányozható vezérművel vannak ellátva. A légsűrítőbe­rendezés négy (93—96) légsűrítőhenger­ből áll, melyek a hajtásukra szolgáló (97—98) munkahengerekkel közvetlenül vannak kapcsolva. A másik csavaroldal ré­szére hasonló berendezés alkalmaztatik. Ezen berendezésnél a légszivattyútelep min­dig ugyanazon irányban fut és egy nyomó­légtartányban állandó feszültséget tart fönn, ami a kompresszorok fordulatszámá­nak változtatása által önműködően törté­nik. Kisebb munkaszükséglet esetén a mo­torok nyomóléggépek gyanánt dolgozhat­nak; ezen esetben a sűrített levegő a szi­vattyúhajtásra szolgáló (97) és (98) munka­hengerek kipuffogása által melegíttetik és a (87—92) hengerek kipuffogása közvet­lenül a szabadba áramlik, minthogy hideg és így nem használható levegő előmelegí­tésére. Ha a (87—92) hengerek nagyobb teljesítmény mellett égési erőgépek gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom