42443. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgép

célra a szivattyút a (40) tartánnyal össze­kötő csőbe csőélágazást iktathatunk úgy, fagy a Segédszivattyú a levegőt a kör­nyezetből szívja. A 7. ábrában föltünte­tett elrendelés módosítható, hogy egy gáz­fejlesztőből vett nyomiogázzal dolgozhas­sunk, mély célra az olaj bevezetésére szol­gáló (12 15) stb. részeket gázfejlesztővel 'helyettesítjük és a szükséges sűrített le­vegőt egy, a (41) csőből elágazó csövön át vezetjük a légszivattyúhoz. A nyornó­gáz egy porlasztón át közvetlenül a munka­hengerbe vezethető, mint ETZ Q/Z alábbiak­ban a 9. és 10. ábra segélyével le van írva, vagy pedig egy tartányba vezettetik, melyből a légszivattyú nyomásának meg­felelő nyomással lép be a imunkahengerbe. Ezen esetben azonban célszerűbb az aláb­biakban a 10. ábra alapján leírt elrende­zést használni. A munkahengerben az első töltés elektromos úton gyújtható meg és "pedig a két (51 52) gyújtószerkezet (5. és '6. ábra) egyikének segélyével. Ajánla­tos a mlótor első néhány körülfordulata alatt- a gyújtJószerkezeteket működésben tartani. Ha a gyújtás rendben megy, ak­kor az elektromos gyújt|ószerkezetek mű­ködését megszüntetjük. Az 1. ábrában föltüntetett diagrammot, illetőleg megjegyzendő, hogy a gép ki­puffoigjószelepe a (B) pontnál vagy más oly megfelelő ponton záratik, melynél az égési gázok a bevezetési nyomásra sűríttettek. -Egy (X) sűrítőteret és a bevezetett levegő (25) atmoszférás nyomását föltételezve, a kipuffoglószelepet akkor kell zárni, ha a dugattyú útjának körülbelül 30%-át meg­tette. Továbbá föltételezendő, hogy a ki­puff ogószelep zárásánál az abszolút hő­mérséklet még körülbelül 800° C., tehát megközelítőleg oly nagy, mint a Diesel­motoroknál a sűrítés vége felé. A vissza­maradó tmaradékok ezután körülbelül 2030° Celzius abszolút hőmérséklettel bírnak. A Sűrített levegővel bevezetett tüzelőanyag tehát az izzió maradékok által azonnal meg­gyúj tátik. Megjegyzendő, hogy közönséges lámpa­petroleum alkalmazása esetén már 10 at­moszférára való sűrítés mellett is megbíz­ható önműködő gyújtást értem el. A fo­lyékony tüzelőanyag nagyobb réáze azon­ban a sűrítőszivattyút-ól áramló és körül­belül 500° C. hőmérsékletű meleg levegő által már elgőzölögtetik. Az 1. ábrában pcmtozottan rajzolt vonal a legfontosabb pontoknak egy körülfordulat alatti hőmér­sékletét adja meg. A diagramm egy csak­nem tökéletesen egyennyomásdiagrammot ad és csak (E)-nél gömbölyödik le kissé, minthogy az (1) szelep zárása előtt némi fojtás lép föl. Az erőgépre hátrányos ex­plózióütések, mint amilyenek néhány ha­sonló erőgépnél szokásosak, nem lépheti ;nek föl. A nyomásnak egy kevéssela bevezető nyomás fölé való növekedésénél ugyanis a rúgónyomással zárva tartott .bevezető­szelep nyittatik és ,a nyomásfölösleg a (40) tartányba vezettetik. Míg a bevezető­szelep nyitva van, addig a munkahenger­ben nem léphet föl a bevezetőnyomás­nál nagyobb nyomás. Az (A B D G H E A) fölület a tel­jes munka diagrammját adja. Az (A B D, G A) fölület azon munka diagrammját adja, mely akkor teljesíttetik, ha a levegő a szivattyúból jön. Az (A G HA) fölü­let azon haszonmunkát adja, melyet akkor kapunk, ha a kipuffógógázok melegén&k egy részét visszanyerjük. " Ha a kipuffogógázok melegét részben visszanyerjük, akkor a sűrítőszivattyútól áramló levegő oly fokig melegíthető, hogy a folyékony tüzelőanyagot túlhevített gőzzé alakítja át. A 8. és 9. ábrák a henigerfödélnek azon esetre való szerkezetét mutatják, amikor a motort sűrített gázzal tartjuk üzemben. A (60) kipuffogószelep ugyanoly módon szabályoztatik, mint azt föntebb a 6. ábra alapján leírtam. A levegő és gáz bevezeté­sére szolgáló (61) beeresztő szelep két­fészkű szelepet képez és ugyanoly módon szabályoztatik, mint a fönt leírt (1) be­eresztőszelep. A föltüntetett példánál föl­tételeztem, hogy a szivattyúból a levegő a (62) csőágon át kerül a gyűrűalakú (63) térbe és hogy a (64) csövön át bevezetett

Next

/
Oldalképek
Tartalom