42119. lajstromszámú szabadalom • Gép csavarmentesen föltekercselt fémszalagokból való csövek előállítására

A mellékelt rajz 1. ábrája a gép egy kiviteli módját ol­dalnézetben és részleges metszetben, 2. ábrája fölülnézetben, és 3. ábrája elölnézetben mutatja be; a 4., 5. és 6. ábrák az 1. ábrán látható gép metszetei A—B, C—D és E—F vona­lak szerint; a 7. ábra a hajtómű menesztőtárcsája előlnéz,etét és metszetét és a 8. ábra a kiegyengetőhengérek csap­ágyait mutatja; a 9.s 10. és 11. ábrák a befogó készülék­nek egy másik kiviteli módját, és 12. és 13. ábrák két csődarabot ábrá­zolnak, melyek közül az egyik kiemelkedő, a másik pedig bemélyedő horony varratok­kal van ellátva. Az (1) orsón, amely a fémszalagon elő­állítandó varratnak megfelelő csavarmenet­tel van ellátva a (2) szupport eltolhatóan van elhelyezve. Ez a szupport a (9) hajtó­t^ngelyen van vezetve, a (3) szalagbeve- ' zetővel és a (4) nyomóhenger^el, valamint az. (5) feszültségkiegyenlítő hengerekkai van ellátva, melyek a (2) szupporttal ösz­szecsavarolható, egymással rugalmasan Ösz­szekötött csapágyakban nyugosznak. A (3) szalagbevezető, mely a í öl tekerendő fém­szalagot a csavarmenet irányában az (1) orsóhoz vezeti, egy szorító pofával van i ellátva, hogy a szalagot a szükséghez ké­pest megfeszítse. A (4) nyomóhengerek, melyek közül a fölső varrathengereket és j az alsók tartóhengereket képeznek, vala­mint az ezek mögött elhelyezett feszült­ségkiegyenlítő hengerek (5) tengelyeikkel a>% orsó csavarmenetére merőleges helyzet­ben vannak ágyazva és hyperboloid-ala­kúak úgy, hogy az orsóföMilethez simul­nak. Ha tehát a sima fémszalagot a (3) szalagbevezető az (1) orsóhoz a csavar­menet irányában hozzávezeti úgy, hogy a varrathengerek a szalagot megfogják, ak­kor a szalagot a föllépő nyomás következ­tében bevezetik és varrathornyokat képez­nek rajta, miközben a hátsó varrathorony a mellső varrathorony alá kerül és mind­két varrathorony egymással szorosan ősz- | szeköttetik. A további munkában a (4) hátsó nyomócsiga a fémszakgnak a var­ratok között lévő részét az orsóra nyo­matja, miáltal a belső, kiálló szélek eltűn­nek. Végül a már kész cső két egymással szemben álló (5) henger közt megy vé­gig, melyek a csövet majdnem két csa­varmenet szélességében fogják l e és az utolsó, a befejezettség szempont] úbólieg­fontosabb munkát végzik, t. i. az egyes előző munkafolyamatokból származó, a csa­vart fémszalagban meglévő nyomásfeszült­ségeket kiegyenlítik, vagy megszüntetik. A fémszalag megszakítás nélkül való íöl­csavarásához a (2) szupport megfelelő tí­tolása szükséges, mit a (6) csavarorsó vé­gez. Ezt egy (7) fogaskerék hajtja, mely az (1) orsón lévő (8) fogaskerékbe fogód­zik, a (6) orsló csavarmenetének emelke­dése olyan, hogy általa a (7) és (8) fo­gaskerekek áttételviszonya kiegyenlíthetik, azaz az 1:1 viszony létesül. A (2) késtartó a (9) hajtótengelyen van vezetve és an­nak (10) vezetőhüvelye egy (11) csavar­házzal VJJi ellátva, mely a (6) csavaror­sóra fogódzik és ezáltal eltolható. A (2) szupporttal összekötött és a cső­nek az (1) orsóról való ietolásánál annak fölfogására rendelt befogókészülék az 1., 2. és 4. ábrán bemutatott kiviteli módnál i két egymással könyökszerűleg összekötött, az (1) orsót horogszerűen körülvevő (12, 13) szorítópofából áll, melyeket egy rúgó nyomása alatt álló (14) pecek köt össze egymással és mely pofák közül az alsó (13) két (15) dudorral van ellátva. Eme dudor és a (14) pecek alsó feje között egy (16) ék van eltolhatóan elhelyezve, mely a (17) és (18) ütközők segélyével tolható el. Ha a (16) ék a (17) ütközőt éri, akkor a (15) dudorok fölfelé és a (14) pecelí lefelé szoríttatnak, minek következtében a be­fogókészülék becsukódik, míg ha a (16) ék a (18) ütközőt éri, az ellenkező folyamat áll be és a befogókészülék kinyílik. A befogókészüléknek a 9., 10. és 11. ábrákon ábrázolt kiviteli módjánál a (10) vezetőhüvely a (2) szupportban forgatha­tóan van ágyazva és mindkét végén (19,

Next

/
Oldalképek
Tartalom