42119. lajstromszámú szabadalom • Gép csavarmentesen föltekercselt fémszalagokból való csövek előállítására

20) súrlódókupakkal tan ellátva, míg- a (9) hajtótengely mindkét végén a rúgós (21, 22) üreges kúpok vannak tengelyirányban elíolhatóan elrendezve, amelyekbe a (19) és (20) kúpok beléphetnek. A (10) hüvelyen egy fogaskerék van, amely egy (24) korong fogazott részébe fogódzik, -ez a korong központon kívüli (25) hasítékokfcal van ellátva. Ezek a (24) korong fogásánál a (26) tokban sugárirányban eltolhiatóan vezetett, az (I) orsót körülfogó és a (25) hasítékokban mozgó (28) csigákkal ellátott (27) befogópofákat tolják el. Ha a két szupport jobbra mozog, úgy a (19)' kúp a (21) üreges kúpba nyomódik s azt eltolja, ennek következtében az elektromos tengelykötés áramváltója átfordul és a (9) tengely forgásiránya megváltozik. Ezután a (21) üreges kúp a (19) kúpot, illetve (10) hüvely és ennek (24) fogaskereke a (25) korongot mozgásnak indítja, minek következtében a (27) befogópofák zárulnak. Ha a (10) hüvely a (2) szupport baloldala felé való mozgásánál a •(22) üreges kúpba ütközik, úgy ugyanez következik be, de a befogópofák kinyílnak. Eme befogó berendezésnek az az előnye, hogy a pofák nyílása s zárulása az orsó (1) nyugvása közben, az annak továbbításához szükségelt idő alatt történik. Az (1) orsót a (9) tengely hajtja, amely elektromos tengelykötéssel van fölszerelve. Ezt az 1., 2. és 4. ábrákban látható befogókészülék használatánál az eltolódó (2) szupport és a 9., 10. 11. ábrákban föltüntetett befogókészülék használatánál a (21) és (22) üreges kúpok kapcsolják át. A tengelyen egy (29) fogaskerék van, amely egy (30) fogkoszorúba fogódzik; ez a fogkoszorú a kettős korongalakú és csapágyjáratul szolgáló (32) hüvely (31) korongjára van fölhúzva, amelynek második (33) korongja fogaskerék gyanánt van kialakítva. A központon kívüli (34) hasítékokkal ellátott (30) fogaskoszorú és a (31) korong között (35) pofák vannak vezetve, amelyek a (34) hasítékokban vezetett (36) csigák által sugárirányban beállíthatók. A (33) korongban (37) pofák vannak vezetve, amelyeket egy (38) födőkarika rögzít. Ezen (37) pofák kerületén (39) ékek vannak, amelyek lejtős fölületeit (40) rugók a (37) pofák lejtős fölülete felé szorítják úgy, hogy a (37) pofák az (I) orsóra szorulnak. Ez ily módon központosítva van, anélkül, hogy a cső átvonulása megakadályoztatnék. A (33) fogaskerék végül egy (41) fogas közlőmű által van összeköttetésben az (I) orsó fogaskerekével, amelynek szupportja vagy szupportveaető hüvelye végzi a gép átkormányzását. A leírt gép működése a következő: A munka kezdetén a (2) szupport a (18) ütköző közelében van, amely állásban a befogó készülék (4. ábra) nyitva van. Mikor a fémszalagot az (I) orsó és a két fölső nyomóhenger közé bevezettük, a (3) szalagbevezetőt elzárjuk és a gépet megindítjuk, ekkor (9) forgótengely (29) fogaskereke a (30) fogkoszorút magával viszi, ennek (34) hasítékai e közben a (35) pofákat addig tolják befelé, amíg ezek az (1) orsóra, illetve az. azon lévő csőre rá nem szorulnak. Az ezáltal keletkező ellentállás következtében a (32) tok a (33) központozó koronggal együtt forgásnak indul és a (41) fogas közlőmű ezt a forgást az (I) orsóval közli. Ezt az (I) orsó menesztésére szükségelt idő a befogó készülék nyitására használjuk föl. A fémszalag ezután az (I) orsóra, mint cső alakjában föltekerődzik, kiegyengettetik, amennyiben a (4) nyomóhengerek az előbb leírt hatást gyakorolják és a (2) szupport az elektromos tengelykötés felé tolódik. Ha a szupport végállását elérte, úgy a befogó készüléket a (17) ütköző elzárja, vagy a befogó készülék második foganatosítási alakjánál a (10) hüvely a (9) tengellyel kapcsolódik és az elektromos átkapcsoló átfordul. Ekkor a (30) fogkoszorú ismét, de ellenkező irányban indul forgásnak, míg a pofák (35) a (34) hasítékok hatása alatt mindaddig ki-