42071. lajstromszámú szabadalom • Szőnyegszövőszék

sítse, vagyis mindegyik bolyhképző fonál a > hozzátartozó (a, al) láncfonálpáron egy-egy perzsacsomót képezzen. Ezalatt a (B) lánc­henger megeresztő berendezése, a (K2) szál­lító lánc, a (H) szövethenger mozgató be­rendezése, a szélképező berendendezés a vetülék szállító tűk és az 1. ábrán nem ábrázolt (P) kés nyugalomban vannak. A (K) csövek most már kissé lefefé és hátrafelé mozognak (3. ábra) és ugyanekkor a láncfonál keresztező berendezés (E, El) •fésűi ellenkező irányban harántirányban el­mozdulnak, hogy az (a a') láncpárokat az (F) borda rövid (FII) fogai fölött levő tér­ten a szőnyeg és az (F10) fogak között levő szakaszokon keresztezésre hozzák, mikor is annélkül. hogy az (a, a') láncok sikjukból kitérhetnének, aránylag igen rövid fonál­vezető csöveket lehet alkalmazni. Most már az (F) borda előremozog és a <K) csövek lefelé és. hátrafelé mozognak, míg azoknak csúcsai közvetlenül az (F) borda rövid (FII) fogainak végéig nem ér­nek, azután az (a2) kereszteződési hely mö­gött (a, al) láncpárok közzé lépnek be, mint az a 4. és 4A ábrán világosan látható. Most már a (K) csövek egyenesen lefelé mozognak az 5. ábrán látható helyzetben és ugyanekkor az (F) borda is visszatér az 5. és 5A ábrán látható helyzetébe, hogy a (K) csövek még hátralevő lefelé mozgásu­. kat elvégezhessék, annélkül, hogy az (a, a1 ) alapláncok összecsavarodnának a (K) csövek hatása alatt. Ezután a (K) csövek most már egyene­sen lefelé mozognak, míg csúcsaik az alap­láncok alá nem kerülnek, úgy hogy a (c) bolyhképző fonalak lefelé nyúló végei a keresztezett (a, al) alapláncok között szaba­don lefelé függjenek. Megjegyezzük, hogy a leírt elrendezésnél a (c) bolyhképző fonalak a (K) csövek vége­itől az (a al) alapláncok közé szabadon be­függnek és hogy ezért nem az (F) borda fogaival, sem az (a, al) alapláncokkal össze nem csomósodhatnak. Az (F) borda most már lefelé mozog, hogy az (a, al) alapláncok az (FII) fogak fölső vége fölé emelkedhessenek és annak következtében, hogy a lánckeresztező beren­dezés (E, E') fésűi a megfelelő irányban mozognak, egymással ismét párhuzamos helyzetbe jussanak, mint az a 6. és 6A ábrából világosan kitűnik. Mikor ez meg­történt, a csomó fele elkészült és az (F) borda a (7. és 7A ábrán látható helyzetbe jut. Ekkor a (K) csövek és az (F) borda együtt előre mozog úgy, hogy a csomót a szövethez üti. Ekkor a (K) csövek hegyes végei közvetlenül az (F) borda fogainak végeinél vannak, mindaddig míg a (K) csö­vek és az (F) borda együtt előre mozognak. Minthogy az (a, al) alapláneok kereszte­ződése közvetlenül azután szűnt meg, mi­után a (K) csövek az (a, al) alapláncok fölé emelkedtek és mielőtt az (F) borda a léte­sített félcsomónak a szőnyeghez ütése cél­jából előre mozgott volna, a félcsomót erő­sen és annak veszélye nélkül lehet a sző­nyeghez ütni, hogy a (c) bolyhképző fonál a fogakba beleakadna, főleg azért, mert (a, al) alapláncok most keresztezve nincse­nek, vagyis párhuzamosak és mert a (c) bolyhképző fonalak az (a, al) alapláncok fö­lött haráatirányban fekszenek, mint az -a 7 A ábrán világosan látható. Minthogy a fél csomó a szőnyeghez erősen hozzá van ütve, nem kell attól tartani, hogy az a másik fél elkészítése és a bolyhképző fonál elvágása közben kicsúszik. Mikor az (F) borda és a (K) csövek a 8. ábrán látható helyzetbe jutottak, a (K) csövek egyenesen felemelkednek a 8. áb­rán pontozva látható helyzetbe és ugyan­ekkor az alsó (El) fésű is lefelé mozog és a (b, bl) nyüstök közel a középállásukba jutnak úgy, hogy az egyes részek a 8. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ezalatt a (B) lánchenger megeresztő berendezése és a (H) szövetbenger föltekercselő beren­dezése oly módon fordul el, hogy az (f) szőnyeg a szövethengerre föltekercselődjék. Mialatt a (K) csövek a föntebb jelzett és a 8. ábrán pontozva látható fölsőállásukba jutnak, oly hosszú (c) bolyhképző fonalat tekercselnek le, hogy mikor a bolyhképző fonalat tekercselnek le, hogy mikor a bolyh­képző fonál elvágása megtörtént, a (K) cső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom