42071. lajstromszámú szabadalom • Szőnyegszövőszék

tői egy második perzsacsomó képezésére elegendő bolyhképző fonál függjön ki, mely csomó képezése akkor megy végbe, mikor a (K) caőesoportot a végtelen (K2) oly hely­zetbe hozta, hogy erről azt a föntebb leirt (L) berendezés ismét leemelhesse. Most már az (F) borda kissé hátrafelé mozog, (9. ábra), annélkül azonban, hogy az (a, al) alapláneok a rövid FII) fogak fölé emelkednének, ugyanekkor a (K) csövek is lefelé és hátrafelé mozognak úgy, hogy ezek csúcsai közvetlenül a rövid (FII) fogak mellső élei előtt az (a, al) alapvetülékek közzé behatolhatnak, azután pedig a (K) csövek egyenesen lefelé mozognak, míg az (F) borda a 10. ábrán látható helyzetbe nem jut. Mikor ez megtörtént a (P) kés­harántirányban mozog, hogy a (c) fonalakat a szőnyeg alsó oldala és a fonálvezető cső között elvágja, mint az 10. ábrából világo­san látható. Világos, hogy mikor a (K) cső az (a, al) alapláncok között másodszor lefelé mpzog, mint a 10. ábrán látható, a perzsa csomó is elkészült. Mikor ez megtörtént, a (P) kés egy időre a gép jobb oldalán marad, azon­ban a (K) cső most egyenesen fölemelkedik a 11. ábrán pontozva jelzett helyzetbe, azu­tán. egyenesen előre mozog a 11. ábrán teljesen kihúzva jelzett hetyzetbe ós ugyan­ekkor az (F) borda is előre mozog, hogy az (a, a1 ) alapláncokon létesített perzsa cso­mósort a szőnyeghez hozzá üsse. A (K) csövek most már egyenesen föl­felé mozognak, hogy (KI) tartóval együtt a végtelen (K2) szállító lánchoz jussanak vissza, minek megtörténte után a szállító lánc mozgásnak indul úgy, hogy egy újabb fonálcső csoport jusson az alsó helyzetbe, melyből azt (L) berendezés leemelheti. Most már a (b, bl) nyüstök és a (J, J1 ) csövek változtatják meg a helyzetüket, vagyis a (bl) nyüstök és a (J) csövek föl­felé, a (b) nyüstök és (Jl) csövek pedig le­felé mozognak (12. ábra), úgy hogy egy­más fölött két szád képződik, vagyis egy az (a, b), egy másik pedig (a1 , b1 ) láncok között. Az (F) borda azalatt, mialatt a (b, bl) nyüstök és a (J, Jl) csövek váltása megtör­ténik, szorosan a hozzá ütött perzsacsomá sorra fekszik úgy, hogy a perzsacsomók meglazulása az (a, al) alapláncoknak és a (b, bl) erősítőláncoknak a (b, bl) nyüstök, illetve a (J, Jl) csövek által előidézett moz­gásánál ki van zárva. Ezután az (F) borda a 13. ábrán látható­helyzetébe tér vissza úgy, bogy a vetülék vezetőberendezés a két föntebb jelzett nyi­tott szádon áthatolhat és a szegélyléc ké­szítő berendezéssel együtt működhetik,, minek megtörténte után, a tűk és a segély­készűtő berendezése a gép jobb oldalán levő nyugalmi helyzetükbe térhetnek vissza-Eme föntebb leírt elrendezésnél a (dl,, el) fonalak bal végükön hurkok által van­nak fogva tartva úgy, hogy a szőnyeg egész, szélességén kettős (dl, el) fonalak nyúlnak végig (13. ábra). Ekkor az (F) borda hátra­felé mozog, hogy a. kettős (el dl) vetülé­keket a szövethez hozzá üsse (14. ábra). Ugyanekkor a (B) lánchenger utáneresztő, berendezése és a (H) szövethenger fölteker­cselő berendezése oly módon fordul el, hogy az (F) szőnyeg a szövethengerre föltekercse­lőd jék. Mikor a (dl, el) vetülék fonalak hozzá­ütése megtörtént, a (b, bl) nyüstök és a. (J, Jl) csövek helyzetváltozása megy végbe,, vagyis ezek körülbelül a 15. ábrán látható középállásukba jutnak, hogy azután a 16. ábrán látható helyzetet foglalják el, vagyis, a (b) nyüstök és a (Jl) csövek a fölső, a. (bl) nyüstök és a (J) csövek pedig az als6 helyzetükbe jussanak. Eme mozgás közben az (a, al) (b, bl). láncok között ismét két szád képződik, ne­vezetesen egy az (a, bl) és egy az (al, b> láncok között. Most már az (F) borda hátrafelé mozog és a (P) kés a nyugalmi helyzetébe megy-A vetülék vezetőberendezés tűi ismét átha­ladnak a nyilt szádokon (17. ábra) és a (dl, el) vetülékeket a szélléc készítő beren­dezés a széllécfonállal összehurkolja, minek megtörténte után a vetülék vezetőberen­dezés azonnal visszatér a gép jobb oldalán lévő nyugalmi helyzetébe é3 a nyitott

Next

/
Oldalképek
Tartalom