42071. lajstromszámú szabadalom • Szőnyegszövőszék

— 2 -<(a, al) és (b, bl) láncfonalakkal vannak kötésben, míg az (e, el) vetülékek csakis a •bolyhképző fonalakkal föl nem szerelt (b, bl) erősítő láncfonalakkal, mi a szőnyeget rendkívül tartóssá teszi, mert az erősítésen kivűl a bolyhképző fonalakat is védi. Az ^e, el) vetülékek a 23. ábra szerint a (d, dl) tetülékekkel azonos függélyes síkokban vannak, úgy hogy az (e, el) vetülékek a {b, bl) láncokkal úgyszólván alapszövetet képeznek, amennyiben az (e, el) láncok a 20.—23. ábra szerint egyszer a bolyhot nem képező (b, bl) láncok alatt, másszor ezek fölött haladnak el, annak megfelelően, hogy eme (b, bl) láncok meg voltak-e emelve, vagy sem. Munka közben a bolyhok lefelé fordulnak és a szőnyed alsó oldala van fölül, tehát a szőnyeg szövés közben fordított helyzetben van. A kötés világosabbá tétele céljából a 20. ábrán az egyes fonalakat széthúzva ábrázoltuk. A szövőszék általános szerkezetére vonatkozólag megemlítjük, hogy a szövőszék (A) állványának hátsó végén a (B) lánchenger van ágyazva, melyről az (a, al) láncfonalak előre nyúlnak és a (C, Cl) nyüstökön (2. 19. ábra) a lánckeresztező berendezés (E, El) fésűin és (P) bordán az (f) szőnyeghez mennek, mely utóbbi a (G) mellgerenda alatt és a (Gl) henger fölött azután az (Al) főkeret alatt a (H) szövethengerhez megy. A szövethenger, fölött a (Hl) henger van alkalmazva, hogy a szőnyeget a (H) szövethenger tűivel érintkezésben tartsa (1. ábra). A bolyhokkal el nem látott (661) láncok az (I) lánchengerről (1. ábra) az (Pl, 12) feszítő berendezéseken a (C, Cl) nyüstök nyitott (C2j C3) nyujtványain és az (A) főkeret <A2, A2) vezető rúdjai fölött a fölváltva föl és lefelé mozgó (J, Jl) fonálvezető csöveken és az (F) bordán az (f) szőnyeghez mennek. Minden harmadik bevetésnél a (c) bolyhképző fonalak más csoportját alkalmazzuk. Mindenik bolyhképző fonálcsoport egy-egy XK) fonál csőcsoportban van elhelyezve és mindegyik fonál csőcsoport (KI) kerete egy végtelen (K2) szállító láncon van leszerelhetően felerősítve (1 ábra), mely láncnak szerkezete az axminster szövőszékeknél általában ismeretes, miért is annak leirása fölösleges, megjegyzendő azonban, hogy minden harmadik bevetésnél a (Kl) keretet és az erre szerelt (K) fonálvezetőcsöveket a (K2) szállító láncról a gép lekapcsolja és egy (L) berendezésnek adja át, mely a (K) csöveket úgy hosszanti, mint magassági irányban mozgásnak indítja, hogy a perzsacsomót a később leirt módon létesíthesse. Mikor a perzsa csomók egy sora elkészült, a (K) csövek és ezek tartója a (K2) szállító lánchoz térnek vissza, minek megtörténte után a (K2) lánc elfordul és a következő (Kl) keretet és az ezen alkalmazott (K) csöveket állítja oly helyzetbe, melyben azokat az (L) berendezés átveheti. Az alapszövet készítésére két különböző (dl, el) vetüléket alkalmazunk, mely vetüléket a nyitott szádon alkalmas vetülékvezető berendezések, legelőnyösebben haránt, irányban időszakosan ide-oda mozgó tűpárok vezetik át, melyek egy a szövőszék egyik oldalán alkalmazott, de nem ábrázolt oldal léckészítő berendezéssel működnek együtt. A (c) bolyhképző fonalakat egy perzsa csomósor elkészülte után a szőnyeg alsó oldalán egy ide-oda mozgó (P) kés (10—13 ábra) vágja el, mely nyugalmi helyzetében a gép jobb oldalán, a vetülék vezető berendezés tűi közelében fekszik. A szövőszék egyes részeit a szövőszéken harántirányban fekvő és az (A) főkeret alkalmas csapágyaiban ágyazott főtengely mozgatja. Eme műveletek a következők: Mikor a szövőszék működésben van és egyes részei az 1. és 2. ábrán látható helyzeteket foglalják el, az (F) borda a hátsó helyzetében van és a legutoljára bevetett (d, e) vetüléket a szőnyeghez ütötte. Az alaplánc párok (a, al) láncfonalai normális párhuzamos helyzetükben vannak (2A ábra) és a (Kl) keretet az ezen levő (K) fonálcsövekkel együtt az (L) berendezés a (K2) láncról leválasztotta és lefelé szállította, hogy a következő perzsa csomósort léte-