41844. lajstromszámú szabadalom • Gép gázalakú, folyékony és szilárd tüzelőanyagokból munka fejlesztésére

- 2 -vezetékkel és egy (i) nyomóvezetékkel bír, mely utóbbihoz egy (k) hűtőberendezéfrcsatlakozik. Utóbbi egy gyűrűalakú (1) nyomókamrával, ez pedig (m) csatornák útján az (a) munkahengerek fejeivel áll kapcsolatban. (n) csatornákat jelöl, melyek a munkahengerek fejét egy gyűrűalakú, hővédő köpennyel körülvett (o) gyüjtőkamrával kötik összi, mely utóbbi a munkahengerek és egy, több sebességgel biró munkaturbina között van elrendezve, mimellett utóbbinak (p) futókereke a (b) tengelyen van megerősítve. Az (o) gyüjtőkampa (q) fuvókanyílásokkal van ellátva, melyek a (p) futókerék első sebesség-fokozata felé irányulnak. A leírt szénhydrogén-erőgép berendezésnek elérni kívánt munkamódja már most a következő: A turbina-kompressor a (h) csövön át levegőt szív be és ezt az (i) csövön keresztül pl. néhány atmosphára nyomással kitolja, mire e levegő, mely a tüzelőanyag minősége szerint a kompressor előtt vagy után a tüzelőanyaggal kevertetik, a (k) hűtőberendezésben lehűl, hogy azután lehűlt állapotban az (1) nyomókamrába áramoljék. Ezen nyomókamrából már most az előkomprimált és, mint említettük, már gázalakú tüzelőanyaggal kevert levegő a négyütemű explosiós dugattyús motorok első üteme alatt ezek dugattyúi segélyével, az (m) csatornákon és a hengerek fejein keresztül a munkahengerekbe szívatik be, hogy azután ezekben a második ütem alatt másodszori korapressiónak legyen alávetve, a harmadik ütem alatt munka végzés céljából a dugattyús motorokban meggyújtassák és- a negyedik ütem által a munkahengerekből a dugattyúkon és az (n) csatornákon keresztül kipuffogó gázok gyanánt az (o) gyüjtőkamrába vezettessék be. Ezen kamrából már most a kipuffogó gázok a (q) fúvókaszájakon keresztül a (p) futókerékkel biró turbina, lapátjaira áramolnak, hogy a turbinában munkát végezzenek. A (c) dugattyúkra gyakorolt munkanyomások a (d), (e) és (f) alkatrészek által a (b) tengelyre forgó' mozgás alakjában vivődnek át. A munkamód továbbá a 3, és 4. ábrákon rajzolt nyomástérfogat- és az 5. és p

'yrákon rajzolt entrópia-diagrammok ^ita' Autósabban meg van magyarázva. , Az (1) pont általában a tölt" il keverék, illetőleg az égési levegő kezd ti állapotát tünteti föl. .'< Az előzők szerint már most le \etőleg isothermikus előkompressió megy egbe utólagos további lehűlés mellett. Ha pl. a lehűlés a kezdeti hőfikig történik, a (2) pont, mely a hengerrel: Iszerbe való belépésnél az állapotot jelzi, ÍVT

ÍSO-thermikus görbén, mely az (1) ponton í. egy keresztül, azaz az 5. és 6. ábrák szereti entrópia-diagrammban az (1) ponton keresz tülmenő vízszintesen foglal helyet. Az (1—2) vonal a hűtés hatályosságának megfelelően isothermikus görbéhez közeledik, azaz az 5. és 6. ábrabeli diagrammban többé kevésbé a horisontálishoz. A (2— 3) vonal a most következő adiabatikus kompressiónak felel meg és a (3—4) vonal által a 3. és 5. ábrákon az elpuffogás azaz a majdnem állandó térfogatnál történő elégés van jelezve, a 4. és 6. ábrákon pedig állandó nyomásnál történő elégés. A 4-től a 6-pontig az adiabatikus expansió megy végbe. Ha a (2) ponton keresztül az állandó térfogat vonalát meghúzzuk, ennek a (4—6) expansió görbével való metszés pontjában az (5) pontot nyerjük, ahol az elégési gázoknak a hengerrendszerből való kilépése történik és ahol ezek a turbinába* azaz előbb az (o) fúvókagyűrűbe bejutnak. Ha most speciálisan az 5. és 6. ábrákon látható entrópia-diagrammokat tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy a hengerrendszerben átváltozott hőenergia, mely a (2, 3, 4, 5, 2) fölület által van jelezve, az. egész művelet rendelkezésre álló hőmennyiségeinek kihasználására a hő főrészét képviseli, azaz hogy a hengerrendszer által leadott munka jóval nagyobb, mint csupán a turbina által leadott munka. Annak bizonyítására, hogy a viszony a hengerek és a turbinák által a turbinatengelyre leadott munka nagysága között az előkompressió módosításával változtat-