41841. lajstromszámú szabadalom • Gép gyufaszálak előállítására

lemez nem rezeg, mialatt a (12a) gyufaszálak (6. ábra) vágatnak le belőle (5. ábra). A (11) válaszfalakkal közvetlenül szemben és a válaszfalak folytatásában a (14) vezetőléczek vannak elrendezve. Ezen vezetőlécek és a (11) válaszfalak között keskeny rések maradnak azon célból, hogy a hajlékony (18) kések a válaszfalak és ezen vezetőlécek közé beléphessenek (1., 3., 3., 4. és 6. ábrák) miraellett utóbbiak részben a (15) kölyük vezetésére is szolgálnak, melyek a levágott gyufaszálakat az alul levő tartóba lökik, mint az a 6. ábrán látható. A (15) köiyük végein lefelé nyúló (15a) toldatok vannak kiképezve, melyekhez a (12) falemezek a vágás előtt hozzáfekszenek (6. ábra). A kölyük tehát úgy vezető, mint kilökő elemek gyanánt szolgálnak. A kölyük vezetésére a gyűrűalakú beesztergálásokkal ellátott (16) henger szolgál, mely a gépre harántirányban van elrendezve, mint azt a 4. és 6. ábra mutatja. A falemez az egyes kölyük (15a) toldatához vezettetik és (18) kések által a (12a) gyufaszálakra vágatik fel. A (18) kések elrendezése az 1. ábrán oldalnézetben, a 2. ábrán fölülnézetben látható. A kések előnyös módon ferdén álló vágóéllel bírnak. A kések nincsenek egyenletesen elosztva az őket hordozó (19) láncokon, oly távol állnak egymástól, hogy daczára a kések folytonosan előremozgatásának, a kósnélkiiíi láncdarab elhaladása alatt a falemez előrevezethető, anélkül, hogy a szerkezet megállíttatnék. Mindegyik pl. kissé ferdén helyezett (18) kés, vagy egy darabból készülhet, vagy pedig a (18a) vágórészből és egy hajlékony meghosszabbításból állhat, mely az 1. ábrában (18b)-vel van jelölve. A ké seket a már említett (19) láncok tartják, melyek a (20) vezetőtárcsákon mozognak; utóbbiak függélyes (21) tengelyekre vannak szerelve. Ezen (20) vezetőtárcsák közül kettő a vágószerkezettel egy vonalban van elrendezve úgy, hogy a kések a (11) válaszfalak élei előtt haladnak el harántirányban és így vágják le a (12) lemezekről a gyufaszálakat. A vezetőtáresák és kések tetszés szerinti számban rendelhetők el. A (19) láncok feszítésére bármily szerkezet alkalmazható. A föltüntetett példánál, mint azt az 1. ábra mutatja, a hátsó (21) tengelyek s helytálló (22) csavarokkal vannak összekötve, melyek a tengelyhez kapcsolt (24) csavaranyákban forgathatók, miáltal a tengelyek tetszés szerint hátra, vagy előre mozgathatók és így a lánczok megfeszíthetők. A vágószerkezet közelében alkalmasan ágyazott (3. ábra) (21) tengelyek egyike a (25 26) fogaskerekek által a (27) hajtótengelylyel van összekötve, mely hajtótengelyt a (28) tárcsa, vagy hasonló hajtja. A föntemlített (15) kölyük az egyes (18) kések elhaladása után föl- és le mozgattatnak és pedig a (29) keresztfej által, melyen a lécek fésüszerüen meg vannak erősítve és mely keresztfej a (10) állványzatnak (30) vezetőoszlopain csúszik (2. ábra). A (29) keresztfejet (31) csuklótagok mozgatják, melyek a (29) keresztfejjel és az állványzat tetőlapjával csuklós kapcsolatban állanak és a (32) csúszórúddal vannak összekötve, mely alkalmas (34 34) vezetékekben mozog és (35) vezetőcsapja által a zárt vezérlőhoronnyal ellátott (37) tárcsába kapaszkodik. Ezen horonytárcsa a (21) tengelyre van erősítve. Látható tehát, hogy a (21) tengely minden fordulata alkalmával a (32) csúszórudat hátra ós előre mozgatja, miáltel a (29) keresztfej függélyes irányban ide-oda járó mozgást végez. A (37) tárcsa vezetőhornya oly alakkal bír (4. ábra), hogy a keresztfej aránylag lassan emeltetik föl ellenben gyorsan mozgattatik lefelé, úgy, hogy a (12a) gyufaszálak a (14) vezetőlécek közül gyorsan kilöketnek az alul elrendezett tartóba (6. ábra). Utóbbi bármily alkalmas alakkal bírhat, azonban célszerű oly tartót (3. ábra) alkalmazni, mely a (38) oldaldarabokhoz erősített (39) keresztrudakból áll, mimellett utóbbiak köralakú keresztmetszettel bírnak és egymástól a 6. ábrán jelzett olyan távolságban rendeztetnek el, hogy a gyufaszálak közéjük szorosan betolhatok. A tartók a (40) síneken, vagy szögvasakon (3. ábra) mozognak és esetleg egymáshoz kapcsolhatók.